Isten keze, amely úgy nyilvánul meg, mint a lét belső ellenállása önmaga megsemmisítésével szemben, akadályozza a semmi felé törekvést, visszavezeti az eltévedt juhot a lét, a szeretet legelőjére.

Még ha fáj is, amikor kiemelnek a magunk kereste tüskés bozótból és visszavisznek, azért mégis ez megváltásunk aktusa, az a történés, amely reménnyel tölt el bennünket. 

És ki ne látná ma is Isten kezét, amint megragadja az embert a pusztító megszállottság és perverzió legszélső határán, és visszatartja attól, hogy tovább merészkedjék.

forrás:

Joseph Ratzinger: Krisztusra Tekintve

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.