Milyen boldog az az ember, aki megtanult jól imádkozni!

Szinte megtalálta itt a földön már a mennyország ajtaját, annak titkos kulcsát. Nem kell semmi mást tennie, mint kinyitnia ezt az ajtót és máris a mennyország kellős közepében találja magát. Vagy nem az égiek közé viszi az ima? Nem Istennel beszél az, aki imádkozik? Aki pedig megtanulta a szemléődést, aki megszokta, hogy Istent nézze, szépségével töltekezzék, benne gyönyörködjék, valóban a mennyországot találta meg! Vagy nem Isten szépsége és szeretete jelenti a mennyországot?
Hogyne lángolna ez a szerencsés ember az ima bensőséges perceiben, amikor az isteni szépség élvezése együtt jár a szeretet lángolásával is. Isten "látása" és a szeretet ikertestvérek.

Jól imádkozni nem könnyű!

Az imából erőt, megnyugvást meríteni még nehezebb. Hányszor vonulnánk vissza szívünk kamrájába, hányszor emelnénk fel értelmünket az Istenhez, ha erre képesek volnánk... Sokszor ima helyett csak gyötrődünk. A szárazság kiszikkasztja, megbénítja akaratunkat. Bárhova fordulunk egyedül találjuk magunkat, Istent nem leljük.

Kevesen emelkednek fel Krisztus nyomában a gyötrődés idején a megnyugváshoz, az Atya akaratára hagyatkozáshoz. Ilyenkor nehezen mondjuk ki: "Legyen meg a Te akaratod." Pedig enélkül nincs, nem lehet megnyugvás.

A tökéletességhez tartozik a gyakori, mind sűrűbb, egyszerű állandó imádság. Ki képes erre önmagától, amikor még "azt sem mondhatja senki: Jézus az Úr, hacsak a Szentlélek által nem" - Kor.12,3

"Gyöngeségünkben segítségünkre van a Lélek" - Róm.8,26

Lelkünk bensőjében Ő szentel meg, Ő ébreszti fel bennünk a szeretet, Ő köt egybe Jézussal és az Atyával, Ő adja ajkunkra a szót, érezteti meg velünk az isteni igazságok ízét, Ő ad kitartást, állhatatosságot, tüzet, lángolást, izzást, a léleknek. Benne van minden reményünk.

forrás:
Rendesi M. György - Egyéniségünk kibontása (182.oldal)

Bármennyire is égbe nézünk, emberek maradunk. A küzdelmek kifárasztanak, erőink végesek, elernyedünk, vigasztalásra szorulunk. Nincs ember aki időnként ne igényelne erősítést, vigasztalást.

De vissza se tekinthetünk már. Az elhagyott "húsos fazekak" nem elégíthetnek ki. Megszoktuk az Isteni régiókat, tehát csak az Isten vigasztalhat meg bennünket.

Mindennek tudatában mondja Jézus: "Én pedig kérni fogom az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki mindörökké veletek marad" - Ján. 14,16

Jézus a Szentlelket Paraklétosnak, Vigasztalónak nevezi és ezzel a Szentlélek egyik elengedhetetlenül fontos szerepére mutat rá. Az Istenért vállalt magányban, harcban, küzdelmekben elfáradva, kimerülve, vajon ki lehetne más segítségünkre, mint az isteni Paraklétos? Ki emelhet fel bennünket, akik minden földi vigasztalásról lemondtunk, ha nem Ő, a Vigasztalás Lelke?

Azt az űrt, amelyet az érzéki világ elhagyása jelent számunkra, a Szentlélek tudja egyedül betölteni. Nem mintha ezzel egyenlő lenne, hanem éppen azért, mert hozzá nem mérhető. Amikor az isteni vigasztalás tölti el a lelket, akkor nem csak a múltért érzi magát bőségesen kárpótolva, hanem új erőt is nyer a jövő küzdelmeihez, áldozataihoz.

forrás:
Rendesi M. György - Egyéniségünk kibontása (181.oldal)

Minél nagyobb szárazságban, szenvedésben találja a vezető lelki gyermekét, annál nagyobb jósággal és megértéssel kezelje, irányítsa.

Ez a próba néha nagyon nehéz. Sokszor a belső szárazsághoz más lelki szenvedések is járulnak, sőt nem egyszer testiek is. Felléphetnek betegségek, anyagi károk, elhagyatottság, egyedülvalóság, a szó legszorosabb értelmében. Ehhez járulnak alelkiek. Könnyen úgy érzi, hogy mindenki elhagyta, még barátai, lelkiatyja, sőt az Isten is. Egészen egyedül bolyong és ez nagyon ránehezedik szívére.
Ha ilyenkor kísértések is fellépnek, akkor a gyötrődés, a sötétség betetőzik. Pedig az Isten ilyenkor hatalmat adhat a sátánnak is a próba fokozására. Nem csak a tisztaság ellen, de hite, és reménye, sőt szeretete ellen is támad a sötétség szelleme. A lélek már magában sem bízik és elveszti belső támpontjait.

Ki ne sajnálná ilyenkor a lelket, ki ne lenne részvéttel iránta?
Tehát nagy megértéssel kezeljük és bátorítsuk.

De tegyük mindezt úgy, hogy a szenvedés vállalására újabb lendületet és kedvet kapjon. Segítségünk ne merő vigasztalásokban merüljön ki, vagy abban, hogy eltereljük figyelmét. Ellenkezőleg, bátorítsuk, bíztassuk, hogy minél hősiesebben viselje keresztjeit, mert akiket az Isten szeret, azokat alaposan kipróbálja, megtisztítja.

Jézus is önként vállalta ezeket a lelkek megváltásáért, az Atya engesztelésére. Mi is így tegyünk, és vállaljunk még az Úr Jézussal való mind bensőbb azonosulásunk miatt is. Ilyenkor különösen ajánljuk nekik a belső egyesülést Jézussal a fájdalmas titkok alapján. Merüljenek el sokszor a szívükben élő Jézus szenvedéseibe és mondják neki gyakran: a Te lelkületeddel viseljük minden keresztünket... töviskoronád emlékére önként vállalunk szenvedéseket... ostorral kisajtolt véreddel lemossuk minden önzésünket... Ennek értelmében bártan, erősen, szívesen hordozzák keresztjeiket, sőt ha lehet még toldják meg önkéntes áldozatokkal, ha még oly picik is azok.

Nagyon fontos ez a bátor, hősi lelkület, a szenvedések öntudatos vállalása. Ezzel nőnek Krisztushoz, ezzel használják ki legjobban a passzív próba idejét.

Evvel jár az állhatatosság is. Bármeddig is tart ez a sötétség és sivárság - ne lanyhuljanak ne hagyják el magukat, ne törjenek össze. Jézus haláltusájával erősítsük őket gyöngeségeik idején. Vért izzadt, de nem hagyta abbasem az imát, sem nem mondta vissza a megváltást Atyjának. Tehát mi sem léphetünk vissza erről az útról, amikor a lelkekért, Jéusért, az Atyáért egyesülünk Istennel. Avval is erősítjük őket, hogy Isten nem enged rá olyan próbákat amelyeket nem volna képes elviselni.

Ha nagyok is a keresztek és sokáig is tartanak, akkor ennek célja is nagy. Istent nem lehet nagylelkűségben felülmúlni és a keresztények állandó hivatása a kereszthordozás a lelkekért.

Ha az egység imája ilyenkor sehogysem megy, akkor a könnyebb szemlélődést ajánljuk, vagy az érzékek alkalmazását. Mindent úgy ahogyan a léleknek könnyebb. Csak az a fontos, hogy imájában kitartson, belső kapcsoalatban maradjon az Úrral. Amint lehet térjen vissza az egység imájára, a szerzett szemlélődésre, de ne erőltesse. Ha másképp nem megy mondjon röpimákat, merüljön el Istenbe, hogy megnyugodjon, erőt
merítsen...

Számítsunk arra, hogy ez az állapot évekig is eltarthat. Közben kapnak ugyan a lelkek Keresztes Szent János megállapítása szerint vigasztalásokat is és így nem látszik mindig egyetlen frázisnak ez az állapot. Tehát nem olyan rettenetesen elviselhetetlen, de rendkívül nehéz, főképpen ha 2, 5, 16 évig is eltart.

Bármiképpen is alakuljon a lélek sorsa, egészen Isten akaratára kell hagyatkoznia a lelki-vezetőnek és az egyénnek is. Isten szándékait nem tudhatjuk. Az egyén magatartásától azonban sok függ. Ha nagyon együttműködik a kegyelemmel, akkor kisebbedhetnek ezek a számok, korábban kiszárad a fa és előbb lesz alkalmas a nagy szeretet befogadására.

Hogy mindez bekövetkezzék, a lélek a szenvedések hősi viselélse mellett sajátítsa el a szükséges erényeket. Legyen roppant alázatos, szerény, türelmes, hagyatkozzék mindenben Isten szent tetszésére, nyíljon meg a szíve a többi szenvedők, bűnösök iránt, fokozódjék benne az apostoli buzgóság, engedelmesség és a többi erények.
Mindez lényeges ismertetőjele és tartozéka a tényleges misztikus állapotnak.

forrás:
Rendesi M. György - Egyéniségünk kibontása (313-315.oldal)

„Az emberi természet irányítása halálba vezet, de a Lélek vezetése élet és békesség. Aki az emberi természetének engedelmeskedik, nem lehet kedves Isten előtt.” - Róm. 8:6,8

Az elme békességének a kulcsa megtanulni irányítani az érzéseinket.

Négy fontos okot szeretnék megosztani veletek Isten Igéjéből, amiért fontos kezelni az érzéseidet.

1. Meg kell tanulnod irányítani az érzéseidet, mert azok gyakran megbízhatatlanok.Ami zsigerből jön, gyakran rossz, a megérzéseid sokszor csalnak, az érzéseid megannyiszor sötét utakra vezetnek. Nem támaszkodhatsz mindig arra, amit érzel! A Péld. 14:12 azt írja: „Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.” Nem szabad mindent elfogadnod, amit érzel, mert nem minden helyes és hiteles, és nem biztos, hogy jó irányba vezet.

2. Meg kell tanulnod irányítani az érzéseidet, mert nem szeretnéd, hogy befolyásoljanak. Ha nem irányítod az érzéseidet, akkor azok fognak irányítani téged, és a hangulataid fognak befolyásolni! Hogyha csak az érzéseid vezetnek, mások is észreveszik ezt, és ki fogják ezt használni. A legrosszabb viszont az, hogy Sátán kedvenc fegyvere a negatív, romboló érzelmek, ezért fel fogja használni a félelmet, a megbánást és az aggodalmaskodást, hogy tönkretegye az életedet. A Biblia azt írja az 1Pt 5:8-ban:„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el.”

3. Meg kell tanulnod irányítani az érzéseidet, hogy kedves lehess Isten előtt. Ha az érzéseid irányítják az életedet, nem irányíthatja azt az Isten! Hogyha az érzéseid alapján hozod meg a döntéseidet, azokat tetted az isteneddé, így nem lehet Isten az Urad! A Róma 8:6,8 ezt mondja: „Az emberi természet irányítása halálba vezet, de a Lélek vezetése élet és békesség. Aki az emberi természetének engedelmeskedik, nem lehet kedves Isten előtt.” Róm 8:6,8

   Meg kell tanulnod irányítani az érzéseidet, hogy sikeres lehess az életben. Több kutatás bizonyította, hogy sokkal fontosabb az érzelmi intelligencia, mint az értelmi, amikor a sikerről beszélünk. Hány olyan embert ismerünk, akik elvesztették a becsületüket a dühben kimondottak miatt, vagy elveszítettek egy munkalehetőséget az önfegyelem hiánya miatt?

A Biblia azt írja a: „Az emberek elvesznek és meghalnak a saját bolondságuk és az önfegyelem hiánya miatt”. Péld. 5:23

Amikor átadod az életedet Jézusnak, az érzéseidet is át kell adnod. Amikor azt mondod, hogy átadtad a szíved az Úrnak, akkor az érzéseidet is alá kell rendelned Neki! Jézus az érzéseid ura is akar lenni, nem csak a gondolataid és tetteid irányítója.

„Mostantól kezdve az elkövetkezendő életeteket nem emberi vágyak, hanem az Isten akarata szerint kell éljétek!”  - 1Pt. 4,2

forrás: Rick Warren - Napi remény

Ne bátortalanítson el, hogy hosszú az út ami az Úrhoz vezet. 

Az Isten, aki parancsol a szélnek, a víznek, képes kiűzni a fejedből a rossz gondolatokat. Belép majd a te ajtódon, leül majd a te asztalodhoz, és megmutatja majd neked a békét, a szeretetet.

Rajtad múlik majd, hogy ez a béke és szeretet a legfényesebb fegyver legyen, és akkor megválthatod majd a világot, ahogy elrendeltetett..

Páduai Szent Antal ..