Nézd, a tenyeremre rajzoltalak; falaid szemem előtt vannak szüntelen.
Sietve jönnek,  akik felépítenek, s akik leromboltak és kifosztottak,  azok elmennek.

forrás:
Iz 49,16-17

Szent Irenaeus, az első századok egyik szentje ezt írta:
„Isten nem azért teremtett, mert szüksége volt az emberre, hanem azért, hogy legyen valaki, akit elhalmozhat jótéteményeivel”.

Testvéreim,  tartsátok nagy örömnek,  ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket.
Tudjátok, hogy hitetek próbáljanak állhatatosság a gyümölcse.
Az állhatatosságnak meg tökéletességre kell vezetnie, hogy tökéletesek és fedhetetlenek legyetek,
és semmi tekintetben ne esetek  kifogás alá.

Isten azt adja neked amire szükséged van, nem azt amit megérdemelsz..

Bűneink abból származnak, hogy vagy túl nagyon vagy gyengén, vagy mert helytelen tárgyat szeretünk.

Ez azért is érdekes,  mert ha a szeretet a fő törekvésünk és ha a szeretet érdekében mindenre képesek vagyunk,  akkor könnyebben fékezzük meg az ösztönök bűnös jelentkezését.

Így erősödik meg a szeretet élete,  amely egyaránt bűnös, ha kevés, ha sok vagy ha helytelen irányú.


forrás:
Rendesi M.  Ferenc -  Egyéniségünk kibontása

Isten a maga valóságával minden emberben él, minden lélek templom. Isten dicsősége tölti be, még ha nem is látja, nem is tudja, még ha önmaga bűnben is él. 

Ha a kegyelem állapotában van, akkor tündöklik Isten gyönyörűségének verőfényében maga is, akár a tiszta kristály a napsugárban.  

Az igazak igen is látják, valóban élvezik ezt a fényözönt, amely számtalan lélekből kitör. A szeretet nagy isteni színjátéka ez. A szereteté, amely mint kozmikus valóság, mint erkölcsi jóság, mint isteni kegyelem is megjelenik. Mindez a legteljesebb tárgyi és erkölcsi, sőt a személyek egységében és boldogságában is előretörő valóság. 

Az ember önmagában élvezheti az Istent. Önmagában, mint sajátját, mint önmaga életét, egyéni erejét, állandóan élvezhető személyi boldogságát.

Nem holt anyag vagyunk, hanem fejlődő élet, tündöklő ragyogás, meleg szeretet, valóságosan megistenült lehetőség.

Urunk színeváltozásában csodálatos szépségben jelent meg apostolai előtt: "Arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig tündökölt mint a fény" (Mt 17,2). Isten gyönyörűségéből valami megjelent külsején, áthatott ruháján is. Jézus Istensége, a Szentháromság gyönyörűsége rajtunk is kivetítődik, mi magunk sugározzuk, árasztjuk Isten szépségét... Isten jelenléte maga is valóság... 

Nyomában lássuk magunkat így, ilyen isteninek, elragadó jónak és szépnek. Lássuk magunkat és társainkat mind ilyennek. Érzékeljük lelkileg minél gyakrabban a teljes egység belső valóságát, megistenült életünk áldott következményeit. Tudatosan élvezzük és sugározzuk Istenből nyert szeretetet, gazdagságunkat mindenfelé. 

forrás: 

Rendesi M. György - Egyéniségünk kibontása

Az Úr Jézus követésében nincs megállás. Az elakadás már távolodás és nem követés. Aki a Mester mellett kitart, az sohasem mondhatja: nincs tovább, elértem a végső lehetőséget.

A keresztény egyéniségnek éppen az a szépsége: hogy mindig jobban és mélyebben közelíti meg Krisztus tökélestességét. Nem nyugszik, nem elégszik meg az elért eredményekkel.

Érzi sejti a nagy kincseket, a kimeríthetetlennek ismert gazdagságot. Addig imádkozik, addig szereti, addig szemléli szívében lakozó Mesterét, ameddig új fényét, új szépségét, új tökéletességét fel nem ismeri, s azt követi.

forrás:

Rendesi M György - Egyéniségünk kibontása

Először önmagát szereti az ember önmagáért. Azután kezdi önmaga miatt Istent szeretni, mert érzi, hogy Isten nélkül nem boldogul.

Ha már így szereti, akkor lassan rájön Isten végtelen tökéletességére, szépségére, jóságára. Ekkor kezdi szeretni Istent önmagáért. De ebben is tovább fejlődik és ekkor már önmagát és mindenkit Istenért szeret, mert Isten szeretetében oldódik meg minden szeretet, egyedül Ő az értelme, szépsége, gazdagsága minden szeretetnek. 

Szent Bernát

A földön egyetlen létezőt sem nyomaszt a világnak ez az értelmetlensége, csak az embert.

Ő képes egyedül meglátni és átérezni, hogy a teremtett világ minden szépsége hiábavaló és elégtelen önmagában, hogy a végső ok és végső cél nélkül az élet végtelenül unalmas és sivár.

Van a létezés értelmetlenségének olyan éles észlelése és olyan félelmetesen pontos és hiteles kifejezése, amely jobban kiált a végső értelem, Isten után, mint sok szépen megfogalmazott, de a jelenségek felszínén megragadó imádság.

Aki látja az emberi élet s az egész világmindenség létezésének értelmetlenségét Isten nélkül, az – bár talán észre sem veszi – ott áll Isten színe előtt.

Barsi Balázs OFM

Ne elégedj meg kevesebbel, mint Isten legjobb tervével életedre. Ha ez azt jelenti, hogy keresztül kell menned a konfliktusok alagútján, menj át rajta. Az alagút közepén sötét lesz, és vissza akarsz majd fordulni a világosba, de tovább kell menned, ameddig ki nem jössz a másik oldalon a fénybe.

Meg kell járnunk a sötétséget, mielőtt megláthatnánk a világosságot.

forrás:
Rick Warren - Napi Remény / Örsy László - Boldogok a keresők.

Az álmok sosem válnak valóra azonnal. Mindig van egy várakozási időszak. Ábrahámnak az volt az álma, hogy egy hatalmas nép atyja lesz, és 90 évet várt, mielőtt azt mondhatták róla, hogy van egy fia. Noé álma egy bárka építése volt, de ez 120 évébe került neki.  Az Izraeliták kijöttek Egyiptomból, aztán 40 évig vándoroltak körben a pusztában, mielőtt beléptek volna az Ígéret Földjére, bár az csak kb. kétheti járásra volt Egyiptomtól.

Éppen úgy, mint az Izraeliták, néha mi is szándékosan késleltetve vagyunk. Isten arra használja a késést, hogy felkészítsen. Minden álomnak vannak nehézségei.  Isten arra használja a késést, hogy felkészítsen ezekre a nehézségekre. Isten tudta, hogy ha az Izraeliták felkészületlenül mennek harcba, akkor nem tudják majd kezelni ezt a helyzetet, így kellet nekik ez az idő felkészülni arra, ami előttük állt.

Isten arra is használja a késést, hogy próbára tegyen minket. V Mózes 8:2-ben azt mondja a Biblia: „Emlékezz vissza, hogyan vezetett az ÚR a pusztában végig a 40 éven át, alázatban tartott, és próbára tett, hogy megismerjen, mit válaszolsz, igazán engedelmeskedsz-e neki, vagy sem.” (TLB fordítás)

Amikor tehát késleltetve van az álmod, mit válaszolsz rá?

Ne félj!

Ez az első hiba, amit az Izraeliták elkövettek. V Mózes 1:28 azt mondja: „Miért kellene oda mennünk? Félünk. A férfiak, akiket kiküldtünk, azt mondják, hogy azok az emberek erősebbek és magasabbak nálunk.” (GNT fordítás) Az Izraelitáknak volt elég hitük kijönni Egyiptomból, de nem volt elég hitük belépni az Ígéret Földjére. Féltek.

A félelemmel az a probléma, hogy a pusztában tart. Meghosszabbítja a késést. Közületek sokak álma sohasem teljesül be, nem Isten miatt, hanem saját magatok miatt, mert nem mertek hitben lépni.

A félelem ellenszere, hogy Isten jelenlétére összpontosítasz. Felismered, hogy Isten veled van. Amikor félsz követni az Istentől kapott álmodat, akkor Isten jelenlétére kell fókuszálnod. Ő azt mondja:  „Ne félj, én veled vagyok!”  (Ézsaiás 41:10a – TLB fordítás) Ő most veled van. Veled is volt, és veled fog lenni mindig.

Néhányan közületek épp most vannak a késleltetés szakaszában. Imádkoztatok valamiért, és még nem történt meg. Lehet arról kezdtek gondolkozni, hogy Isten elfelejtett titeket.

Isten nem feledkezett meg rólatok! Szándékosan késleltet. Isten tudja min fogtok keresztül menni. Fel akarja építeni a jellemeteket, és meg akar tanítani, hogy bízzatok benne. Számíthattok rá, számíthattok a segítségére. Ne féljetek!

forrás:

Rick Warren: Napi Remény