Először önmagát szereti az ember önmagáért. Azután kezdi önmaga miatt Istent szeretni, mert érzi, hogy Isten nélkül nem boldogul.

Ha már így szereti, akkor lassan rájön Isten végtelen tökéletességére, szépségére, jóságára. Ekkor kezdi szeretni Istent önmagáért. De ebben is tovább fejlődik és ekkor már önmagát és mindenkit Istenért szeret, mert Isten szeretetében oldódik meg minden szeretet, egyedül Ő az értelme, szépsége, gazdagsága minden szeretetnek. 

Szent Bernát