Nem nagy dolog ma szentnek lenni, ha Istenben, és Istennek élünk!

Kellenek a tornacipős szentek, akik a gyermekei e kornak,
akik időt lelnek egy imára, az Istenhez a szívükkel szólnak!

Szükségünk van a lelki emberekre, akik kalapácsot, vagy tollat fognak,
vagy akik egy modern irodában számítógépeken kopognak,
akik a megpróbáltatásban a hitbe, Istenbe kapaszkodnak!

Kellenek szentek, kik a világban élnek, ízlelik az élet tiszta dolgait,
és minden szépséget megköszönnek, nem felejtve el Isten dolgait.

Kellenek, akik moziba járnak, egy jó sör mellett nagyot nevetnek,
de látva mások törött életét, hű hordozói a szeretetnek!

Akik kevésből adni tudnak, néha kenyeret, vagy mosolyt,
akik a közönynek ellenállnak, tesznek azokért, kiket elsodort
valamilyen emberi mulasztás, rosszindulatú, vagy önös érdek!

Kellenek a köznapi szentek a kínba csavart emberiségnek!
A világ lelki nyomorában, a hétköznapok kábulatában,
a katasztrófák iszonyatában, az önzés pokoli viharában,
valami új kell a mindennapokban, valami új kell a gyűlő romokban!

Kellenek a köznapi szentek! E század szinte sikolt értük!

Mert nem nagy dolog szentnek lenni, ha Istenben, Istennel élünk!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.