Minél nagyobb szárazságban, szenvedésben találja a vezető lelki gyermekét, annál nagyobb jósággal és megértéssel kezelje, irányítsa.

Ez a próba néha nagyon nehéz. Sokszor a belső szárazsághoz más lelki szenvedések is járulnak, sőt nem egyszer testiek is. Felléphetnek betegségek, anyagi károk, elhagyatottság, egyedülvalóság, a szó legszorosabb értelmében. Ehhez járulnak alelkiek. Könnyen úgy érzi, hogy mindenki elhagyta, még barátai, lelkiatyja, sőt az Isten is. Egészen egyedül bolyong és ez nagyon ránehezedik szívére.
Ha ilyenkor kísértések is fellépnek, akkor a gyötrődés, a sötétség betetőzik. Pedig az Isten ilyenkor hatalmat adhat a sátánnak is a próba fokozására. Nem csak a tisztaság ellen, de hite, és reménye, sőt szeretete ellen is támad a sötétség szelleme. A lélek már magában sem bízik és elveszti belső támpontjait.

Ki ne sajnálná ilyenkor a lelket, ki ne lenne részvéttel iránta?
Tehát nagy megértéssel kezeljük és bátorítsuk.

De tegyük mindezt úgy, hogy a szenvedés vállalására újabb lendületet és kedvet kapjon. Segítségünk ne merő vigasztalásokban merüljön ki, vagy abban, hogy eltereljük figyelmét. Ellenkezőleg, bátorítsuk, bíztassuk, hogy minél hősiesebben viselje keresztjeit, mert akiket az Isten szeret, azokat alaposan kipróbálja, megtisztítja.

Jézus is önként vállalta ezeket a lelkek megváltásáért, az Atya engesztelésére. Mi is így tegyünk, és vállaljunk még az Úr Jézussal való mind bensőbb azonosulásunk miatt is. Ilyenkor különösen ajánljuk nekik a belső egyesülést Jézussal a fájdalmas titkok alapján. Merüljenek el sokszor a szívükben élő Jézus szenvedéseibe és mondják neki gyakran: a Te lelkületeddel viseljük minden keresztünket... töviskoronád emlékére önként vállalunk szenvedéseket... ostorral kisajtolt véreddel lemossuk minden önzésünket... Ennek értelmében bártan, erősen, szívesen hordozzák keresztjeiket, sőt ha lehet még toldják meg önkéntes áldozatokkal, ha még oly picik is azok.

Nagyon fontos ez a bátor, hősi lelkület, a szenvedések öntudatos vállalása. Ezzel nőnek Krisztushoz, ezzel használják ki legjobban a passzív próba idejét.

Evvel jár az állhatatosság is. Bármeddig is tart ez a sötétség és sivárság - ne lanyhuljanak ne hagyják el magukat, ne törjenek össze. Jézus haláltusájával erősítsük őket gyöngeségeik idején. Vért izzadt, de nem hagyta abbasem az imát, sem nem mondta vissza a megváltást Atyjának. Tehát mi sem léphetünk vissza erről az útról, amikor a lelkekért, Jéusért, az Atyáért egyesülünk Istennel. Avval is erősítjük őket, hogy Isten nem enged rá olyan próbákat amelyeket nem volna képes elviselni.

Ha nagyok is a keresztek és sokáig is tartanak, akkor ennek célja is nagy. Istent nem lehet nagylelkűségben felülmúlni és a keresztények állandó hivatása a kereszthordozás a lelkekért.

Ha az egység imája ilyenkor sehogysem megy, akkor a könnyebb szemlélődést ajánljuk, vagy az érzékek alkalmazását. Mindent úgy ahogyan a léleknek könnyebb. Csak az a fontos, hogy imájában kitartson, belső kapcsoalatban maradjon az Úrral. Amint lehet térjen vissza az egység imájára, a szerzett szemlélődésre, de ne erőltesse. Ha másképp nem megy mondjon röpimákat, merüljön el Istenbe, hogy megnyugodjon, erőt
merítsen...

Számítsunk arra, hogy ez az állapot évekig is eltarthat. Közben kapnak ugyan a lelkek Keresztes Szent János megállapítása szerint vigasztalásokat is és így nem látszik mindig egyetlen frázisnak ez az állapot. Tehát nem olyan rettenetesen elviselhetetlen, de rendkívül nehéz, főképpen ha 2, 5, 16 évig is eltart.

Bármiképpen is alakuljon a lélek sorsa, egészen Isten akaratára kell hagyatkoznia a lelki-vezetőnek és az egyénnek is. Isten szándékait nem tudhatjuk. Az egyén magatartásától azonban sok függ. Ha nagyon együttműködik a kegyelemmel, akkor kisebbedhetnek ezek a számok, korábban kiszárad a fa és előbb lesz alkalmas a nagy szeretet befogadására.

Hogy mindez bekövetkezzék, a lélek a szenvedések hősi viselélse mellett sajátítsa el a szükséges erényeket. Legyen roppant alázatos, szerény, türelmes, hagyatkozzék mindenben Isten szent tetszésére, nyíljon meg a szíve a többi szenvedők, bűnösök iránt, fokozódjék benne az apostoli buzgóság, engedelmesség és a többi erények.
Mindez lényeges ismertetőjele és tartozéka a tényleges misztikus állapotnak.

forrás:
Rendesi M. György - Egyéniségünk kibontása (313-315.oldal)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.