Az egyház és a szentek tapasztalata egy általános törvényt mutat: 

Mindaz ami Isten lelkétől származik az örömöt, békét, lelki nyugalmat, gyengédséget, egyszerűséget és világosságot hoz magával.

Ezzel szemben ami a gonosz lélektől jön az szomorúságot, zavart, zaklatottságot, nyugtalanságot és sötétséget vált ki.

A jó és a rossz szellem e jelei önmagukban is biztos jelek. A békesség, az öröm, stb., bizonyosan a Szentlélek gyümölcsei, amiket az ördög képtelen maradandó módon produkálni.  Ezzel ellentétben a zavar és a szomorúság a gonosz lélek ismertetőjelei, amelyeknek a Szentlélek nem lehet forrása. Ezek között a jó és rossz kedélyállapotok között az a legjellemzőbb, ami a békességre vonatkozik.

Isten Lelke minden esetben lelki békét hoz magával, az ördög pedig elkerülhetetlenül zavarodottságot okoz.

A valóságban ugyanakkor a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Egy Istentől jövő sugallat is okozhat bennünk nagy nyugtalanságot. Ez a nyugtalanság azonban nem a sugallatból ered, hiszen minden, ami Isten Lelkétől származik, szelíd és békés. Nyugtalanságunk oka az isteni indíttatással szembeni ellenállásunk. Amint befogadjuk az indíttatást és már nem ellenkezünk vele, akkor szívünk eltelik mélységes békességgel.

forrás:

P. Jacques Philippe - A Szentlélek iskolájában ..

"Isten képmására alkotott értelmes teremtmények legyetek. Ne éljetek úgy, mint az állatok, akik nem tudnak uralkodni magukon, hanem óvjátok meg lelketeket, ezt az értékes kincset. Hiszen azt tökéletes isteni szépségbe öltöztetve ajándékoztam nektek."

forrás:

A Mennyei Atya szól szeretett gyermekeihez

Eugénia Elisabetta Ravasio nővérnek adott üzenetek

Vannak, akiket a nehézségek hitük feladására bírnak, és vannak, akik hitét megerősítik; mármost csak az ilyen hit érték, hasonló ama tűzben megpróbált színaranyhoz, amit csak Jézustól lehet venni (3,18).  

Veszélytelen helyzetben könnyű, veszélyes helyzetben meg nehéz Istenhez ragaszkodni, ezért csak az utóbbiban derül ki az, ami az egész vallás lényege: hogy valaki Isten adományait, ajándékait, kegyelmeit szereti-e, vagy Őt magát szereti.

"Békeidőben" ezt az ember még magáról sem tudhatja biztosan. Márpedig ki kell derülnie, mert aki nem Őt szereti, hanem a vallásos élet kellemetességeit, az nem lesz képes a mennyben megmaradni Isten közelében.

Isten meg éppen nem kellemetesség, hanem egyszerre igazi jóság és kedvesség, s ugyanakkor kemény, éles, tiszta, leleplező ragyogás. Egy ilyen lény társaságában csak azok érzik jól magukat, ha szabad mondani, akik embernek szintén ilyenek.

Ezért enged az Úr uralmat a gonosznak addig, amíg tiszta nem lesz a kép.

De most vége éneklik a szentek, most már egyedül Isten uralkodik.

forrás:

Dér Katalin - A Jelenések könyve

(321-322. oldal)

Felajánlás:

Loyolai Szent Ignác

Lelkigyakorlatok , 234.

Vedd, Uram, és fogadd el teljes szabadságom,

emlékezetem, értelmem és egész akaratom,

mindenem, amim van és amivel rendelkezem.

Te adtad nekem mindezt,

Neked, Uram, visszaadom.

Minden a tiéd,

rendelkezzél vele egészen akaratod szerint.

Add nekem szereteted és kegyelmed,

mert ez elég nekem.

Loyolai Szent Ignác ..