Bárki vagy bármi vagy, a következő két üzenetet Jézus személyesen hozzád intézi: Egészen pontosan ismer téged - ahogy senki más a földön -, és úgy szeret, hogy te azt el sem tudod képzelni.

"Szeress engem úgy, amilyen vagy!"

"Jézus bátorító szavai hozzád"

Ismerem nyomorodat, harcaidat, lelked sanyarúságát, tested gyengéit. Tudom, gyávaságodat, bűneidet és mégis azt mondom neked: "Add nekem szíved, szeress engem úgy, amilyen vagy!"

Ha arra vársz, hogy angyali tisztaságod legyen ahhoz, hogy átadd magad a szeretetnek, soha nem fogsz szeretni. Ha gyáva  vagy kötelességeid teljesítésében, az erények gyakorlásában, ha gyakran esel vissza ugyanabba a bűnbe, amit nem szeretnél elkövetni, nem engedem meg neked, hogy ne szeress! Szeress engem úgy, amilyen vagy!

Minden pillanatban, és amilyen helyzetben vagy, buzgalomban vagy lelki szárazságban, hűségben vagy hűtlenségben, szeress engem úgy, amilyen vagy!

Szegény szíved szeretetét akarom, mert ha arra vársz, hogy tökéletes légy, soha sem fogsz szeretni!

Nem tudnék-e minden homokszemből egy szeráfot alkotni, a tisztaságtól, nemes lelkűségtől, szeretettől ragyogót? Nem én vagyok-e a Mindenható? És ha úgy tetszene, azokat a csodálatos égi lényeket otthagynám, hogy szíved szegényes szeretetét előnybe részesítsem, nem én vagyok-e a szeretetem ura? 

Gyermekem, had szeresselek; a szívedet akarom. Idővel biztosan át foglak alakítani, de ma úgy szeretlek, amilyen vagy, és azt kívánom, hogy te is úgy szeress engem, amilyen vagy. Emelkedj ki nyomorúságod mélyéből és szeress engem!

Szeretem benned gyengéidet is, szeretem a szegények és nyomorúságosak szeretetét. Azt akarom, hogy a nyomorúságosoktól szakadatlanul felszálljon a kiáltás: "Jézus, szeretlek!" 

Egyes-egyedül szíved dalát akarom hallani; nincs szükségem bölcsességedre és tehetségedre. Nekem csak egy a fontos: szeretettel lássalak téged dolgozni!

Nem az erényeid azok, amiket én kívánok. Ha ilyet adnék neked - olyan gyenge vagy, hogy ezek csak hiúságodat táplálnák. De ne aggódj ezért! Nagy dolgokat bízhattam volna rád - de nem, te haszontalan szolga leszel, és én még azt a keveset is, amid van, el fogom venni, mert én téged csak a szeretetért alkottalak.

Ma szíved kapujánál állok, mint egy koldus, én, a királyok királya! Bekopogok és várok! Siess ajtót nyitni nekem! Ne hivatkozz nyomorodra. Ha tökélestesen ismernéd nyomorúságodat, meghalnál a fájdalomtól.

A szívemet az sebezné meg, ha kételkednél bennem, és hiányozna a bizalom irántam. Azt akarom, hogy a legjelentéktelenebb dolgot is csak az irántam való szeretetből tedd! Számítok rá, hogy örömet szerzel nekem.

Ne törődj azzal, hogy nincsenek erényeid - az enyémeket adom neked. Ha szenvedni fogsz, erőt fogok adni hozzá. Ha szeretetedet adod, olyan sokat fogok neked adni, hogy úgy tudsz majd szeretni, ahogy nem is álmodtad volna. Mégis arra gondolj, hogy úgy szeress engem, amilyen vagy! 

Neked adtam Anyámat. Hagyj mindent, igen mindent, az ő tiszta szívén át Hozzám jutni!

Bármi is történjen, ne várj arra, hogy szentté válj, hogy a szeretetnek átadd magad; mert akkor soha nem fogsz engem szeretni. - És most menj!  (Ecce Mater Tua 268. sz. - Mons Leburn)

"Az Atya szeretet-szikrái az örökkévalóság óta"

" Tudod, mennyire vágyik az Atya a te szeretetedre?! Milyen nagyon szeret téged?! Nézz fiára, akit a keresztre küldött, és hagyd, hogy Jézus mondja: 

Érted és az Én beleegyezésemmel! Mert az Atya és Én egyek vagyunk, és az Atya semmit nem tesz a Fiú nélkül, és fordítva is így van ez. Ha téged, mint egyetlen embert alkotott volna a földön, akkor is ezt tette volna. Meg kellett téged váltani, kiváltani.

Fáradozott volna veled, nem tekinthetett volna el Fia fájdalmától, ha nem alkotott volna meg téged? 

Hallgasd magával ragadó válaszát!

Te nem a semmiből jössz, hanem az Atya az Ő öröktől való terve szerint gondolt bele Téged ebbe a pillanatba, szeretetének szikrájaként. - Nem kell megértened, de már régen megvoltál, és beköltöztél Isten szeretetének titkába. Mert ha Én és az Atya a Szentlélekben egyek vagyunk, és te Bennem maradsz, akkor teljesen egy vagy Velem, az Atyával és a Szentlélekkel!

Aki meg tudja érteni, értse meg!

("Menj és hirdesd, amit mondtam neked." R Ortner, Salvator Mundi Verlag)

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Barsi Balázs 2012 Sióagárdi Lelkigyakorlat 1

https://www.youtube.com/watch?v=_MXUrnmnoiI

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Barsi Balázs 2012 Sióagárdi Lelkigyakorlat 2

https://www.youtube.com/watch?v=AdnCerEeyWA

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Barsi Balázs 2012 Sióagárdi Lelkigyakorlat 3

https://www.youtube.com/watch?v=BocdNfiNmpk

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Barsi Balázs 2012 Sióagárdi Lelkigyakorlat 4

https://www.youtube.com/watch?v=asT6zc5AnxA

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Barsi Balázs 2012 Sióagárdi Lelkigyakorlat 5

https://www.youtube.com/watch?v=_OCSrjVHmCc

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Isten megismerése megköveteli a belső éberséget, bensőségességet, a nyílt szívet, amely a Teremtőhöz való közvetlen viszony csendes összeszedettségében nyilvánul meg. 

Ám az is igaz, hogy Isten nem az elszigetelt énnek nyilvánul meg, az individualista elszigeteltséget nem tűri. Az Istennel való viszony attól függ, milyen kapcsolatban állunk testvéreinkkel. 

forrás:

Joseph Ratzinger - Krisztusra Tekintve

Sátán retteg a tiszta szívű embertől – nem a tökéletesektől, hanem azoktól, akik helyesen akarnak cselekedni, és tisztán akarják tartani magukat. Azoknak, akik erre törekszenek, nem kell tartaniuk a gonosztól, hiszen éppen Sátán fél tőlük.

A tisztaság nem jelent tökéletességet. Semelyikünk nem felelne meg ennek a követelménynek. Isten a szándékaink tisztaságát várja, nem tökéletes cselekedeteket. Azt, hogy amikor elrontasz valamit, akard helyrehozni. Nem nyerheted el Isten áldását a családod életében, a munkahelyeden, vagy az életed bármely területén, hacsak nem törekszel komolyan erre.

forrás: Rick Warren - Napi Remény

Amikor az élet különböző területein problémák és bajok jönnek, a „legszellemibb” döntés, amit csak hozhatunk az, hogy eltöltünk egy kis időt az Úrral és várunk.

A Jeremiás siralmaiban ezt olvassuk: „Amikor az élet nehéz és kemény, menj el valahová egyedül. Légy csendben, hajtsd meg a fejed és imádkozz. Ne tegyél fel kérdéseket, hanem várj addig, amíg reménység nem ébred benned. Ne fuss el a probléma elől, hanem nézz vele szembe. A „legrosszabb” soha nem a legrosszabb”. (Jeremiás siralmai 3:28, MSG fordítás)

A legtöbben nem igazán tudjuk, mit jelent csendben lenni. Sokszor feszültek és idegesek vagyunk, és nem szeretünk Istenre várni, mert ilyenkor még idegesebbek leszünk. Szeretjük mi irányítani a dolgokat.

Mit jelent Istenre várni? Azt, hogy leülünk, hallgatunk, és figyelünk Istenre. Olvashatjuk a Bibliát is közben, vagy imádkozhatunk is esetleg, de leginkább csak csendben vagyunk az Úr előtt.

Idegesek akkor leszünk, amikor nem várjuk meg, hogy reménység ébredjen bennünk, ahogy ezt Jeremiás is mondja. Isten akar beszélni hozzánk. Reménységet akar adni nekünk, azt, amire annyira vágyunk. De mi mindig túlságosan elfoglaltak vagyunk az életünk különböző dolgaival. És amikor Isten beszélni akar velünk, akkor épp „foglalt a vonalunk”.

Ha meg akarjuk hallani, mit mond nekünk Isten, és ha meg akarjuk tapasztalni azt a reménységet, amit Ő tud adni nekünk, akkor el kell töltenünk Vele egyedül egy kis időt. „Be kell lépnünk” a csendbe, és késznek kell lennünk arra, hogy meghalljuk Őt.

Jézus is erről beszél a Máté 6:6-ban: „Találj egy csendes, félreeső helyet, hogy ne érezz kísértést arra, hogy szerepet játssz Isten előtt. Legyél olyan egyszerű és őszinte, amilyen csak lenni tudsz. A figyelem középpontja el fog terelődni saját magadról Istenre, és elkezded majd érezni az Ő kegyelmét.” (MSG fordítás)

Amikor őszinte vagy Istennel, a figyelmed középpontjából kikerülnek a saját problémáid, legyenek azok bármilyen nagyok is, és Isten kegyelme kerül a középpontba.

A Jeremiás siralmai 3:25-26-ban ez áll: „Az Úr jó mindenkihez, aki bízik Őbenne, tehát a legjobb, ha türelmesen várunk – várunk Őrá, hogy megmentsen minket.” (GNT fordítás)

Tehát mielőtt hozzákezdenél, hogy egyedül oldod meg a problémádat, hagyd, hogy Isten mentsen ki abból. Egy kicsit ahhoz hasonló ez, ahogy a háborús filmekben lenni szokott. Amikor az ellenség közeledik a főhős - általában kicsi és szedett-vedett - hadserege felé, a főhős kiadja a parancsot az embereinek, hogy ne lőjenek, amíg arra parancsot nem ad, és aztán a legeslegutolsó pillanatban elkiáltja magát, hogy „Tűz!” Minthogy a legalkalmasabb pillanatban lőttek, az övék lett a győzelem.

Ez a mi esetünkben is igaz.

Bármilyen akadállyal kell is szembenéznünk, várakoznunk kell Istenre. Az Ő időzítése a legjobb számunkra.

Várjunk és figyeljünk az Úrra.

forrás: Rick Warren - Napi remény

Mert „szeretet az Isten, és aki szeretetben él, Istenben él” .

Ellenben: „A szeretet ellen véteni annyit jelent, mint Isten szemefényét megsérteni”. És mintha a hasonlat nem volna elég erős Padre Pio hozzáteszi:

-       A szeretet ellen vétkezni annyi, mint bűnt elkövetni a természet ellen.

Nos, a szeretet bizonyságot tesz magáról. Hogyan? Azzal, hogy bizalommal vagyunk az iránt, akit szeretünk. Minél több a szeretetünk, annál nagyobb a ráhagyatkozásunk. Isten, a legelső lény, akit szeretnünk kell, próbára tesz minket, mikor megengedi, hogy szeretetünket iránta bebizonyítsuk.

-       A legszebb hitvallás a sötétségben tör fel ajkunkról, az áldozatban, a szenvedésben és a jóra irányuló legmagasabb fokú és rendíthetetlen erőfeszítésünkben.

Mint villám hasítja szét lelked homályát, s a viharon keresztül Istened szívéig ragad téged.

Mert az orkán tetőpontján is „ az Ön lelke az Isteni Jegyes karjaiban pihen, mint kisgyermek az anyja ölén; éljen hát félelem nélkül és aludjon nyugodtan azzal a szilárd tudattal, hogy az Úr azon az úton vezeti, amely a legjobb az Ön számára”. Majd így folytatja:

-       Ne higgye, hogy csak a levegőbe beszélek, vagy kíméletesen akarok bánni Önnel: egyáltalán nem, ez a tiszta igazság. Ha tehát Jézus kinyilatkoztatja magát, köszönje meg neki; és ha elrejtőzik, azt is köszönje meg. Minden a szeretet játéka. Márpedig Isten a barátait több szigorúsággal kezeli. Előlük rejtőzik el. És nekik nyilatkoztatja ki magát villámok közt a és a Sínai-hegy homályában.

-       Íme, itt vagy egy égő csipkebokorban. Amint lobog, a levegő megtelik felhőkkel. Az emberi szellem működése megszűnik, és már semmit sem ért. De Isten beszél, jelen van a lélek számára, aki hallgatja, megérti Őt, szereti és szent félelmet érez.

Amint Szent Pálhoz és a szentírási hagyományokhoz hű misztikusok tették, Padre Pio is úgy látja az embert, mint a test, a lélek, és a szellem hármas egységét. Amíg a lélek ereje lángjával vagy biztos iránytűjével Isten tetszését keresi, semmit sem veszített el: sőt mindent megnyert.

-       Ha szeretni akarunk, az már a szeretet jele. És ezt a vágyat vajon ki helyezte szívedbe?

Kegyelem nélkül ki tudjuk-e alakítani magunkban akár a legcsekélyebb szent vágyat is?  Isten saját maga van jelen ott, ahol vágyakozás van, hogy szeressük őt.

Tehát:

-       Legyen bár a világ fenekestől felforgatva, és borítson el mindent a sötétség, nem fontos. Mennydörgés és viharfelhők közepette is veled van Isten.

-       Ha a Sínai-hegy komorságában tartózkodik villámlás, felhők és mennykövek között, nem lennénk elégedettek, hogy közelében vagyunk? Más szóval: többre fogjuk értékelni az ajándékokat, mint a mindenkinél jobban szeretett személyt, az ajándékozót?

-       Mert hiszen – folytatja Padre Pio kitartóan – Isten annyira megmérhetetlen, annyira megközelíthetetlen, hogy a lélek minél inkább behatol szeretetének mélységeibe, annál inkább kisebbedik benne ennek a szeretetnek az átérzése, olyannyira, hogy úgy tűnik előtte, többé nem tud szeretni… Higgye el nekem: minél inkább szereti egy lélek Istent, annál kevésbé érzi azt.

Ne feledjük, hogy Padre Pio a próbára tett lelkekhez fordul, akiken felismeri az isteni eredetű szenvedést, s akiket azzal a mesteri tudással kezel, amelyet csak a tapasztalat nyújt. Mindamellett oktatásának jó része minden keresztény számára értékes, aki túlságosan könnyen hajlik a szorongásra, nyugtalanságra és gyanakvásra, „a léleknek ezekre a fekélyeire”. Útmutatása kiváltképpen felszabadító és békét hozó. Padre Pio tisztában van korunk betegségével, és fáradhatatlan abban, hogy orvosságot nyújtson rá.

-       A szorongás nagyobb baj, mint a baj maga…

Járjatok egyszerűségben az Úr útján, és ne gyötörjétek lelketeket! Tekintsetek hibáitokra szent és csendes utálkozással, és ne azzal a monoton s nyugtalan gyűlölettel, amely csak hízlalja azokat! Emlékezzetek rá, hogy a haszontalan vágyak ellensége vagyok, csakúgy mint a veszedelmes és gonosz vágyaknak.

Az a döntő, amit Isten akar számunkra. Ha úgy kíván velünk beszélni, mint Mózeshez, villámok között és az égő csipkebokor füstfelhőjében, ne ragaszkodjunk makacsul ahhoz, hogy lágy és üde szellőből szóljon hozzánk, mint Illéshez.

 Ahelyett tehát, hogy „hibáitok fölött filozofáltok, maradjatok a bárkában, ahová helyeztelek benneteket” a szent engedelmesség nevében.

-       Tombolhat vihar. Éljen Jézus! Nem fogtok elveszni. Ő alszik, de a kellő pillanatban fel fog ébredni, hogy újból szélcsendet teremtsen nektek. Szent Péter száraz lábban járt volna a hullámokon, ha nem kezdett volna félni és kételkedni.

Hangsúlyozza:

-       A legnagyobb sérelem, amivel Istent megbánthatjuk, ha kételkedünk benne.

Következésképpen, „távolítsunk el magunktól mindenféle gondot és nyugtalanságot a lelki és evilági szenvedések hordozása közben – bármilyen formában érkezzenek is -, mert ezek akadályozzák a Szentlélek szabad működését. A türelem annál tökéletesebb, minél kevésbé vegyül gondokkal és szorongással.

Ne vonjátok kérdőre Istent, és sohase mondjátok neki: miért?

Még az utat se nézzétek, amelyen vezet benneteket. Hogy pusztaságon kell-e áthaladnotok, vagy mezőkön, számít ez valamit? Hanem inkább: - Jézus szerelmére kérlek benneteket, szegezzétek szemeteket arra, aki vezetőtök, valamint az égi hazára, ahová el akar kalauzolni titeket. 

Csak elérkezzetek ezen az úton amely a ti utatok, az Isten által teremtett lelkek egyetlen céljához, ahhoz ugyanis, hogy legkedvesebb fiához hasonlóvá váljatok és Őbenne fokról fokra megdicsőüljetek.

Jól figyeljetek rám: Jézus születéskor a pásztorok hallották az angyalok énekét, amint az írásból tudjuk ezt. De az nincs benne, hogy a Szent Szűz és Szent József, akik az Isteni Kisded közvetlen közelében voltak, szintén hallották az angyalok hangját és látták volna az égi fényességet. Ellenkezőleg, mit hallottak ők? Az Újszülött sírdogálását… És mit láttak egy hitvány mécses pislákoló fényénél? A Gyermek könnyekben ázott szemeit és a hidegtől teljesen átjárt kicsiny testét. Nos, kérdezlek benneteket: hol maradtatok volna szívesebben, ha a választás rajtatok áll? A gyermeksírástól hangos, sötét istállóban-e, vagy az örömtől újjongó pásztorok mellett, az édes égi dallamok özönében és annak a csodálatos fénynek a ragyogásában? Tudom, mit fogtok válaszolni! Azt mondtátok volna, mint Szent Péter: „Jó nekünk itt lennünk”. Hát én biztosítalak titeket, hogy a betlehemi barlangban vagytok, a hidegtől reszkető Jézus közvetlen közelében, vagy – még inkább – Máriával vagytok a kálvárián, ahol csak szögeket, töviseket, halált, agóniát, sötétséget és elhagyatottságot szemléltek.

Kérve kérlek benneteket, szeressétek meg a Jászolt és a sötétség közepette kereszten függő Istenünk Kálváriáját.

 Padre Pio nem kényezteti el lelki gyermekeit!

Ellenkezőleg: kötelezi őket, hogy harcoljanak, mialatt felfegyverzi őket a kemény megpróbáltatásokkal szemben:

-       Üdvös vésőütések sorával és gondos csiszolással készíti elő az Isteni Művész azokat a köveket, melyeknek az örök épület falaiba be kell épülniök.

Ezért minden örök dicsőségre hivatott lélek joggal tekintheti magát építőkőnek. Bizony szükség van rá, hogy az Égi Atya, mielőtt felhasználná, kalapács és vésőütésekkel formát adjon neki és lecsiszolja.

Hogy mit kell értenünk azokon a vésőütéseken? A lelki sötétséget, a szorongásokat, a kísértéseket, a lelki szenvedéseket, valamint a testi betegségeket is. Köszönjétek meg tehát az Égi Atyának, hogy  végtelen irgalmában méltónak talált az ilyen bánásmódra.

forrás: 

Maria Winowska : Krisztus mai tanúi; Padre Pio Igazi Arca című könyvből. 

- 91-99 oldal -

Lesznek bukások az életedben. Ez tény! De az ezek felett való győzelem kulcsa, hogy ne áltassuk magunkat a hibátlan élettel. A titok, hogy szembesüljünk a bűneinkkel, és hamar elengedjük a kudarcainkat. Ne rejtsük el, ne hibáztassunk másokat, és ne keressünk mentségeket. Vállaljuk fel őket.

Íme egy újabb műhelytitok: egyszerű egy 5 évvel ezelőtti bűnt megvallani és elhagyni, de annál nehezebb azokat, amelyeket éppen most követtünk el. Ha épp veszekszel, abban a pillanatban nem akarod megvallani a bűnödet. Bezavar a büszkeséged! A lelki növekedés titka viszont éppen az, hogy azonnal megvalljuk a bűneinket. Engedd el! Ne hagyd, hogy a bűnök felhalmozódjanak az életedben. Naponta vidd ki a szemetet!

Hogy tudod ezt megtenni? Az egyik út az önvizsgálat. A biblia azt mondja az 1 Kor 11,31-ben: "Ha alaposan megvizsgálnánk magunkat, akkor nem kellene ítélet alá kerülnünk.” (EFO).Isten azt mondja, hogy megítélheted magad, vagy Ő ítél meg. Melyiket szeretnéd? A növekedési folyamat része a bűneink felvállalása és ennek kimondása: “Istenem, elbuktam megint. Nem akartam ezeket a dolgokat mondani a gyerekeimnek, de kimondtam. Nem akartam ezt a csatornát nézni, de megtörtént. Nem akartam mindent az én kezemben tartani, de így tettem...”, és így tovább. Bevallod Istennek, és elengeded.

Ne ostorozd magad; ne engedd hogy beleszakadj. Mondd ki: “Uram, köszönöm. Nem olyan vagyok, mint amilyen eddig voltam. Igen, eleresztettem magam, de újra összeszedem magam. És igyekszem jobban csinálni legközelebb. A jövőre fogok fókuszálni, és nem a múltba révedni."

Mit mond Isten amikor a visszaeséseiddel elé mész? Azt mondja talán: “Oh, ne már! Megint ez a bűn? Nem tudsz valami újat kitalálni? Ezzel a bűnnel már 9900-szor jöttél hozzám, én pedig már 9900 alkalommal megbocsátottam!"

Nem. Egyáltalán nem ezt mondja. Isten szeretet. Nem fárad bele a megbocsátásba. Vár rád!

A Zsolt 103,3-4 ezt mondja: “Megbocsátja minden bűnödet, kigyógyít minden betegségedből, megmenti életed a sírtól, körülvesz hűséges szeretetével.” Isten nem ítélettel és megvetéssel fogad, hanem szeretettel és kegyelemmel áld meg. Isten azt adja neked amire szükséged van, nem azt, amit megérdemelsz.

Ha bizonyos területeken elbuktál, rögtön oda kell menned Istenhez és meg kell mondanod neki: “Újra megtörtént, Uram. Szükségem van a megbocsátásodra.” Ez nem a vég; van mód rá, hogy túljussunk ezeken. De a bűnvallás a kezdő lépés.

forrás: Rick Warren - Napi Remény

Felejtsd el a múltat, inkább a céljaidra összpontosíts.

A múltad a múlt. Te nem vagy a múltad. A múlt hatással van rád, de nem a múltad határoz meg. Ami ma számít, az nem a múltad. Engem nem érdekel, hogy mit tettél, kivel tetted, milyen hosszú ideig tetted. Az nem te vagy. A Sátán azt mondja neked, hogy az te voltál, de ez nem igaz. Ami a mai napon fontos, az az, hogy milyen irányba indulsz el mostantól.

Ha növekedni akarsz, hagyd abba a múlton való töprengést, összpontosíts inkább a jövőre. Arra fókuszálj, amit akarsz, ne arra, amit nem akarsz, hogy megtörténjen veled. Fókuszálj a céljaidra, és nem a szokásaidra.

Ezért nem működnek a diéták. Mikor diétázol, mire figyelsz egész idő alatt? Az ételre. A diéta alatt sokkal többet gondolsz az ételre, mint amikor nem diétázol. 

Ez az, amiről Pál beszél a Filippi 3:12-ben: "Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”

Ne arra fókuszálj, ami már megtörtént, hanem arra, amit akarsz, hogy ezután történjen. Ha úgy vezetsz, hogy közben egyfolytában a visszapillantó tükröt nézed, összetöröd magad. Ezért állj meg! Vége, elmúlt! Ha jól akarod befejezni a versenyt, bíznod kell Istenben, időt kell szánnod Rá minden nap, hogy megtöltsd a gondolataidat Isten Igéjével, hogy Istennek a te életedre vonatkozó céljaira tudj összpontosítani, ne a múltadra.

forrás: Rick Warren - Napi remény

Istennek nincs ellenére, ha meg kell birkóznia veled, mert a birkózás egy olyan sport, ahol érintkeznek egymással a felek. Ez azt jelenti, hogy közel vagy hozzá, és Isten szívesebben birkózik veled, mint hogy távol légy és közönyös vele szemben.

Tudod, hogy milyen problémáid vannak most? Ha gondod van a gyermekeiddel, a házastársaddal, a pénzügyeiddel vagy az egészségeddel - ezek igazából csak tünetek. Valójában Istennel küzdesz.

Miért harcolsz Istennel? A legnagyobb harc az, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogyan azt elképzelted, vagy nem olyan gyorsan, ahogy akartad, és ilyenkor te csinálod a bajt saját magadnak. Nem vársz, nem bízol Istenben, nem imádkozol, nem gondolod, hogy Isten gondoskodik a szükségeidről, és mindent siettetsz.

Amikor probléma van az életedben, két dolgon múlik annak kimenetele: Bízol abban, hogy Isten gondot visel rólad ebben a szituációban is? Engedelmeskedsz Istennek és a helyes dolgot teszed, még akkor is, ha úgy látod: nincs értelme?

Az életed összes konfliktusának a gyökere az, hogy te akarsz dönteni. Te akarsz Isten lenni. Te akarod meghatározni a szabályokat. Ekkor azt mondja Isten: „Rendben, harcoljunk! Menjünk el a végsőkig! Birkózzunk – te és én, egy az egy ellen. Harcoljunk. Nézzük meg, ki is dönt valójában.”

A Biblia azt mondja a Máté 5:3-ban :,Isten megáldja azokat, akik felismerik, hogy szükségük van rá."

Szeretem a birkózás analógiáját, mert az egész birkózás célja, hogy a végsőkig gyűrjük a másikat. Honnan tudod, hogy nyertél? Hogy a másik azt mondja: „Feladom!”

Isten addig vár, amíg te is kimondod ezt. Ő addig birkózik veled, amíg szükséges.

forrás: Rick Warren - Napi remény

Isten igéje nem fogja addig megváltoztatni az életed, amíg nem engeded, hogy személyes legyen.

Nem a szomszédodról szól, a barátodról, a jövendőbelidről, vagy arról az ismeretlen emberről az utca másik oldalán. Isten igéjét a saját életedre kell alkalmaznod.

A Biblia nem lesz erővel jelen az életedben, amíg nem lesz kifejezetten a tiéd az, amit mond.

Hogyan teszed Isten igéjét személyessé? Próbáld ki a tedd személyessé igetanulmányozási módszert. Bárki meg tudja csinálni, nem kell hozzá speciális eszköz, vagy magas teológiai végzettség.

Egyszerűen csak behelyettesíted a neved minden névmás és főnév helyére a Szentírásban. Például, ha a János 3:16-ot szeretném személyessé tenni, akkor az valahogy így nézne ki: "Mert Isten úgy szerette Ricket, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy Rick el ne vesszen, hanem örök élete legyen"

Vagy, a Filippi 1:6: "Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte Rick Warrenben a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára."

Helyettesítsd be a neved a szövegbe és ez megerősíti a hited és bátorítani fog téged.

Úgy is átírhatod a verseket, mintha Isten személyesen hozzád szólna. Például a Filippi 1:6 átírva: "Én, aki elkezdtem benned a jó munkát Rick, elvégzem és kiteljesítem azt.

Tedd személyessé a Bibliát, és rengeteg igét fogsz megkönnyezni. Elkezded majd úgy olvasni a Bibliát, mint Isten szerelmeslevelét, amit neked írt. Isten ajándéka lesz az! A Biblia olvasása nem csak arról szól, hogy az Ige tartalmát megismerjük, hanem arról is hogy az alkotóját megismerjük - személyesen!

forrás: Napi Remény - Rick Warren

Ha egyszer bevallod, hogy segítségre van szükséged, akkor kérheted ezt Istentől. Ez a hitvallástól a könyörgésig vezető út.

Életének egy pontján Pál apostol olyannyira reményvesztetté vált, hogy készen volt arra, hogy feladja az életét. Ezt mondta: „mi magunk is elszántuk magunkat a halálra” (2Kor 1:9 LB). De azután tovább folytatta: „láttuk, hogy mennyire tehetetlenek vagyunk önmagunk megsegítésében; és ez a javunkra vált, hiszen ezáltal mindent Isten kezébe tettünk, aki egyedül képes arra, hogy megmentsen minket, mert ő legyőzte a halált.”

Ha Isten képes feltámasztani egy halott embert, akkor ugyanezt meg tudja tenni egy halott házassággal is. Ha Isten képes feltámasztani egy halott embert, fel tud támasztani halott karriert is. Ha Isten képes feltámasztani egy halott embert, képes visszahozni az elveszett álmokat is.

De kérned kell az ő segítségét!

Figyeld meg, ahogy ebben a versben is fogalmaz: „mindent Isten kezébe tettünk”. Pál tökéletes odaadásról beszélt. Nem egy részlegesről, mint amikor azt mondod: „igen, a pénzügyeim totális káoszba fulladtak, szóval átadom Istennek az irányítást efölött.” Az egész életedet kell a kezébe helyezned.

Megtetted már ezt? Elérkezett már olyan pont az életedben, amikor azt mondtad: „Mindent az életemben – a jót, a rosszat, a csúnyát, a romlottat, a boldogat, a szomorúságot, a hegyet és a völgyet – a kezedbe teszem.”

Ne várd meg, amíg eléred a mélypontot. Néha olyan csökönyösek vagyunk, hogy Istennek két vállra kell fektetnie minket, hogy felnézzünk rá.

Van egy könnyű és egy nehéz útja ennek. A könnyű út  - meglátni a fényt. A nehéz út – megérezni a forróságot.

A probléma az, hogy legtöbbünk ritkán változtat mindaddig, míg a változással kapcsolatos félelmeit túl nem növi a fájdalom. Aztán amikor a fájdalom már elhatalmasodik rajtunk, így kiáltunk: „Azonnal segítségre van szükségem!”

Ne érd el ezt – ne várd ki, míg minden megsemmisül az életedben, valld be hamarabb, hogy segítségre van szükséged.

Csak menj, és kérd Istent!

 „Áldott, aki a saját erejének a végére ér, mert minél kevesebb van az emberből, annál több van Istenből.” (Máté 5:3 MSG)

forrás: 

Rick Waren - Napi Remény

Ferenc pápa megállapította: Isten országának felfedezése váratlanul is megtörténhet, mint a földműves esetében, aki aratás közben nem remélt kincsre bukkant; megtörténhet azonban hosszú keresés után is, mint ahogy a gyöngykereskedővel történt, aki végül rátalált a legértékesebb gyöngyszemre. Mindkét esetben a kincs és a gyöngy többet ér a földi javak összességénél.

A példabeszéd főszereplőinek nincs szükségük arra, hogy érveljenek, gondolkozzanak, elmélkedjenek: azonnal felismerik a páratlan értékét annak, amit találtak és készen állnak arra, hogy mindent elveszítsenek azért, hogy a talált kincset megtarthassák. Ilyen Isten országa.

Aki ismeri Jézust, aki személyesen találkozik vele, azt magával ragadja, vonzza annyi jóság, annyi igazság, annyi szépség, nagy alázat és egyszerűség. Keresni Jézust, találkozni Jézussal: ez a nagy kincs – fejtette ki Ferenc pápa, majd hozzátette: „Hány személy, hány férfi és női szent van, akik nyílt szívvel olvasták az evangéliumot, és olyannyira szíven találta őket Jézus, hogy megtértek hozzá. Gondoljunk Assisi Szent Ferencre: már keresztény volt, de csak olyan »langyos« keresztény – rózsavízzel megkeresztelt keresztény. Amikor elolvasta az evangéliumot fiatalságának döntő pillanatában, találkozott Jézussal, és felfedezte Isten országát. Ekkor minden földi dicsőség utáni álma szertefoszlott.”

Az evangélium megismerteti veled az igazi, az élő Jézust; szívedhez szól, megváltoztatja életedet! Valóban megváltoztathatod életedet, vagy továbbra is folytathatod, amit előzőleg tettél, de Te már más vagy, újjászülettél: megtaláltad azt, ami értelmet, ízt, világosságot ad mindennek, a fáradozásnak, a szenvedésnek és még a halálnak is.

Olvassátok az evangéliumot. Olvassátok az evangéliumot – ismélte a pápa, majd feltette a kérdést: Már beszéltünk erről, emlékeztek? Mindennap olvassatok el egy kis szakaszt az evangéliumból; hordjunk magunkkal egy kis evangéliumos könyvet a zsebünkben, a táskánkban, mindig legyen kéznél. És ott, elolvasva egy szakaszt, megtaláljuk Jézust. Minden értelmet kap, amikor az evangéliumban megtalálod ezt a kincset, amit Jézus „Isten országának” nevez, vagyis Isten uralkodik életedben, életünkben; Isten, aki szeretet, béke és öröm minden emberben.

Ezt akarja Isten, és ezért adta önmagát Jézus egészen a kereszthalálig, hogy megszabadítson bennünket a sötétség hatalmától, és átvigyen az élet, a szépség, a jóság, az öröm országába. Olvasni az evangéliumot azt jelenti, hogy megtaláljuk Jézust, és miénk lesz ez a keresztény öröm, amely a Szentlélek ajándéka. Kedves testvérek, az öröm, hogy megtaláltuk Isten országának kincsét, sugárzik rólunk, látszik rajtunk. A keresztény nem rejtheti véka alá hitét, mert hite kitűnik minden szavából, minden tettéből, a legegyszerűbb, hétköznapi cselekedeteiből is: kitűnik Isten szeretete, amelyet Isten Jézus révén ajándékozott nekünk – magyarázta a vasárnapi evangéliumi szakaszt Ferenc pápa a déli Úrangyala elimádkozásakor.

„Imádkozzunk, hogy Mária közbenjárásával az egész világon megvalósuljon szeretetének, igazságosságának és békéjének országa” – fohászkodott végül a Szentatya.

„Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róma 8:32)

Amikor kisgyermek voltam, amikor szükségem volt valamire, mindig édesapámhoz fordultam. Néha, amire szükségem volt, drága volt, de emlékszem rá, hogy nem egyszer aggódtam azon, hogy honnan fogja apám a szükséges pénzt megszerezni azokra a dolgokra, melyekre nekem szükségem volt. De ez nem az én dolgom volt! Az apám dolga volt kitalálni, hogy a pénzt honnan kerítse elő. Gyermekként az egyetlen dolgom az volt, hogy kérjek.

Nem a Te dolgod kitalálni, hogy Isten hogyan fog gondoskodni rólad. Az egyetlen dolgod, hogy kérj.

A Biblia a Jakab 4:2-ben ezt mondja: „Mégsem kapjátok meg azért, mert nem kéritek.”

Íme a második kulcs a stressz kezeléshez: Aggódj kevesebbet és kérj többet. Aggódás helyett, imádkozz mindenért.

Ha Isten megoldaná a legnagyobb problémádat, minden más eltörpülne mellette. Ha Isten annyira szeretett téged, hogy elküldte Jézust, hogy meghaljon a Te bűneidért, nem gondolod, hogy szeret ahhoz is eléggé, hogy segítsen a pénzügyeid rendbetételében? Nem gondolod, hogy szeret annyira, hogy az egészséged helyreállításában segítsen? A kapcsolataidban? A munkahelyi döntéseidben? A határidős feladataidban?

Nincs olyan területe az életednek, ami iránt Isten ne érdeklődne. Ő mindig tudja, hogy mire van szükséged, de mégis szeretné, hogy kérd tőle. Aggódás helyett, imádkozz mindenért.

forrás: Rick Warren - Napi Remény

A boldogsághoz tudnod kell megbocsátani, elengedni és meg kell tanulnod felejteni. Az aggódás nem változtat semmit a múlton, szóval felejtsd el, amin nem tudsz változtatni, és koncentrálj a jövőre.

A Filippi 3:13-14 azt mondja: Testvérek, nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam, de azt igen, hogy elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás jutalmáért, amelyre Isten meghívott Krisztusban.

Az erőd véges. Ezért fáradsz el. Ezért merülsz ki.

Mivel csak véges mennyiségű energiád van, nagyon ajánlom, hogy egy cseppjét se a múltra pazarold. Minden nap arra költsd az erődet, ami az előtted lévő úton vár.

Ez a szokás annyira fontos a boldogsághoz, hogy van három csapda, amiről tudnod kell:

A megbánás csapdája. El kell engedned azokat a dolgokat, amiket megbántál. Vannak dolgok, amikről azt kívánom, hogy bárcsak máshogy csináltam volna az életben? Természetesen. De nem rágódhatok rajtuk, mert nem tudom megváltoztatni őket. Ne vesztegess érzelmeket bánkódásra.

A neheztelés csapdája. A haragodhoz való ragaszkodás csak téged bánt. Engedd el! A saját érdekedben meg kell tanulnod megbocsátani. Megérdemlik? Nem. De te megérdemled a megbocsátást Istentől? Nem. Akik megbocsátanak, megbocsátatnak.

A szokás csapdája. Minden folyamatosan változik, és ezt nem tudod megállítani. Neked kell eldöntened, hogy ellenállsz és elutasítod a változásokat, vagy boldog leszel. A boldogság választás kérdése.

Az, hogy hogy kezeled a változásokat az életben felfedi a lelki érettségedet. Amikor az örökkévalósághoz vagy láncolva, és az vezet, körülötted minden változhat, és választhatod a boldogságot.

forrás: Rick Warren - Napi Remény

Örök Atya, felajánlom Neked az emberek minden szenvedését és az én szenvedésemet, minden emberi munkát, imádságot, s mindazt ami az egész napomat betölti. Egybekapcsolom a Te szeretett fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésével és a Szentlélek szeretetének erejével a Szeplőtelen Szűz Mária által Isten dicsőségére, hogy Téged az emberek szeretve keressenek és megtaláljanak a lelkek üdvösségére. Ámen.

Ez a litánia úgy fog terjedni mint a lavina. Aki ezt a litániát tovább adja másoknak, része lesz az imáikban. E litániát a Szentlélek szándékára ajánljuk fel és kérjük segítségét magunk és a családunk számára vagy valamilyen más szándékra.

Minden kérés után mondjuk:

Légy magasztalva és dicsőítve!

______________________________________________________

Dicsőség az Atyának, Fiúnak és a Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala most és mindörökké. Ámen.

1. Szentlélek Úristen, jóra való sugallatod előzze meg tetteinket és kísérje azokat a te segítséged kegyelme, hogy minden munkálkodásunk Veled végződjék.

Légy magasztalva és dicsőítve!

2. Szentlélek Úristen, szállj fel fenséged trónjáról, és készíts helyet a te szolgád szívében.

Légy magasztalva és dicsőítve!

3. Szentlélek Úristen, akit az Atya és a Fiú megtisztel, segíts engem állandóan az Isten jelenlétében élnem.

Légy magasztalva és dicsőítve!

4. Szentlélek Úristen, akit az Atya és a Fiú megdicsőített, taníts meg engem az Atya Isten akarata szerint élnem.

Légy magasztalva és dicsőítve!

5. Szentlélek Úristen, aki az Isten Fia szívében székelsz, taníts meg engem megismerni és szeretni Téged.

Légy magasztalva és dicsőítve!

6. Szentlélek Úristen, aki az Atya Isten dicsőségéről gondoskodsz, taníts meg engem Isten bizalmában odaadóan élnem.

Légy magasztalva és dicsőítve!

7. Szentlélek Úristen, a tüzes nyelvek szimbóluma, gyújtsd szívembe a szeretet lángját.

Légy magasztalva és dicsőítve!

8. Szentlélek Úristen, titkos fehér galamb, taníts meg engem megérteni a Szentírást.

Légy magasztalva és dicsőítve!

9. Szentlélek Úristen, taníts meg engem helyesen imádkozni.

Légy magasztalva és dicsőítve!

10. Szentlélek Úristen, aki próféták ajkával szólsz, taníts meg engem nyugodtan, kiegyensúlyozottan élni.

Légy magasztalva és dicsőítve!

11. Szentlélek Úristen, szeretet lángoló tűzhelye, taníts meg engem okosan és türelmesen élni.

Légy magasztalva és dicsőítve!

12. Szentlélek Úristen, minden mennyei és földi javak birtoklója, taníts meg engem szerényen és alázatosan élni.

Légy magasztalva és dicsőítve!

13. Szentlélek Úristen, kinek kincsei megmérhetetlenek, taníts meg engem megérteni a szenvedés értékét.

Légy magasztalva és dicsőítve!

14. Szentlélek Úristen, kinek kincsei felbecsülhetetlenek, taníts meg engem helyesen kihasználni a drága időt.

Légy magasztalva és dicsőítve!

15. Szentlélek Úristen, meg nem szűnő szeretet, oltalmazz meg engem a gőgtől és a szeretetlenségtől.

Légy magasztalva és dicsőítve!

16. Szentlélek Úristen, taníts meg engem ellenállni a haszontalan gondolatoknak és felesleges képzelődéseknek.

Légy magasztalva és dicsőítve!

17. Szentlélek Úristen, sok kegyelem osztogatója, taníts meg engem mellőzni a felesleges beszédet és tevékenységet.

Légy magasztalva és dicsőítve!

18. Szentlélek Úristen, kinek teljességéből mindannyian merítettünk, taníts meg engem hallgatni és kellő időben szólni.

Légy magasztalva és dicsőítve!

19. Szentlélek Úristen, Örök szeretet, taníts meg engem jó példát mutatni másoknak.

Légy magasztalva és dicsőítve!

20. Szentlélek Úristen, adj kitartást a jóban.

Légy magasztalva és dicsőítve!

21. Szentlélek Úristen, édes tanító, taníts meg engem az emberekkel helyesen cselekedni.

Légy magasztalva és dicsőítve!

22. Szentlélek Úristen, kedves barátja a lelkeknek, taníts meg engem, hogy ne ítélkezzem senki felett, s a sérelmeket ne emlegessem.

Légy magasztalva és dicsőítve!

23. Szentlélek Úristen, Te fény vagy, mely a lelkeket boldoggá teszi, taníts meg engem meglátni mások szükségleteit, és segíts, hogy a jó cselekedeteket ne hanyagoljam el.

Légy magasztalva és dicsőítve!

24. Szentlélek Úristen, elhunytak Atyja, add megismernem, saját hibáimat.

Légy magasztalva és dicsőítve!

25. Szentlélek Úristen, aki csodákat művelsz a lelkekben, vezess engem éberséggel a tökéletességre.

Légy magasztalva és dicsőítve!

26. Szentlélek Úristen, aki ismered a világegyetem jövőjét, segíts nekem megszabadulni a sátán és a test rabszolgaságából. 

Légy magasztalva és dicsőítve!

27. Szentlélek Úristen, aki előtt semmi titok nem létezik, segíts elosonni a sátán ármányai elől.

Légy magasztalva és dicsőítve!

28. Szentlélek Úristen, aki ismered a jövőmet, a Te gondoskodásodba helyezem magam és családomat, testvéreimet, barátaimat, minden jótevőmet és minden embert az egész világon.

Légy magasztalva és dicsőítve!

29. Szentlélek Úristen, taníts meg engem az Isten dicséretére, és dicsőségére élni, az emberiség üdvére, Szűz Mária örömére, hogy jó gyümölcsöket termő, hasznos szolgaként, jó halállal haljak meg.

Légy magasztalva és dicsőítve!

30. Szentlélek Úristen, légy lelkem lelke, siess kegyelmeddel segítségemre. Segíts, hogy mindenben rád hagyatkozzam, nevedben dolgozzam, veled imádkozzam. Ámen.

______________________________________________________

Az Atya Isten ígéretei azoknak, akik legalább háromszor egy héten fogják imádkozni ezt a litániát:

1. Megszabadítalak az ellenséged kezéből, látható módon.

2. Eltávolítom az akadályokat, amelyek tökéletességed útjában állnak.

3. Még egy angyalt adok melléd, hogy sugallatai által megóvjon a bűn kelepcéjétől.

4. kitartasz az erény útján.

5. Jól megismered fogyatékosságaidat.

6. Erőt kapsz, hogy megszabadulj bűnös szokásaidtól.

7. Megerősítem benned a hitet, a reményt, a szeretetet.

8. Megszabadítalak anyagi gondjaidtól.

9. Megadom, hogy családod kölcsönös szeretetben és egyetértésben fog élni.

Aki segíteni szeretne családjának, felebarátjának, ismerősének rossz szokásai elhagyásában, az fél évig minden nap imádkozza el ez a litániát.

Légy türelmes Istennel, és magaddal szemben. Az élethez tartozó egyik feszültségforrás, hogy Isten menetrendje ritkán azonos a miénkkel. Mi gyakran sietünk, amikor Ő nem. Talán csalódottnak érzed magad az életben látszólagosan lassú előrehaladásod miatt.

Emlékezz rá, hogy Isten sosem siet, de mindig időben van. Használni fogja az egész életedet, hogy felkészítsen az örökkévalóságban betöltött szerepedre.

A Biblia tele van példákkal, hogy Isten hogyan használja a hosszútávú haladást, hogy fejlesssze a jellemet, különösen vezetők tekintetében. Nyolcvan évet használt fel arra, hogy felkészítse Mózest, beleszámítva a pusztában töltött negyven évet. 14600 napig Mózes folyamatosan várt és tűnődött: "Itt van már az idő?" De Isten újra és újra azt mondta, hogy "Még nincs."

Mindenféle népszerű könyvcímek ellenére, nincs olyan, hogy "Könnyű lépések az érettségig", vagy "Az azonnali szentség elérésének titkai." Ha Isten óriás tölgyet akar alkotni, száz évet használ fel, de ha gombát akar alkotni, egy éjszaka alatt megteheti.

A nemes lélek kűzdelmeken, viharokon és szenvedéssel teli időszakokon át növekszik. Légy türelmes a haladást illetően. Jakab azt tanácsolja: Az állhatatosságban azonban egészen a célig tartsatok ki! Akkor lesztek majd érettek és tökéletesek, akikben nincs semmi hiányosság" (Jakab 1:4 - Egyszerű fordítás).

Ne bátortalanodj el. Amikor Habakukk depressziós lett, mert úgy gondolta Isten nem elég gyorsan cselekszik, Isten azt mondta: "Beteljesedik ez a látomás a maga idejében,de még várnod kell türelemmel. Siet a beteljesedés felé, és nem fog csalódást okozni. Ha úgy tűnne, hogy késik, te akkor is kitartóan várj, mert eljön bizonyosan, eljön és nem késik!" (Habakukk 2:3 - Egyszerű fordítás)

A késedelem nem visszautasítás Istentől!

Emlékezz milyen messzire jutottál már, ne csak arra, hogy milyen messze kell még eljutnod. Nem ott vagy, ahol szeretnél, de ott sem, ahol régen voltál. Évekkel ezelőtt az emberek hordtak egy népszerű kitűzőt a következő betűkkel: KLTIMNVV, ami azt jelenti: "Kérlek Légy Türelmes, Isten Még Nem Végzett Velem." Isten nem végzett még veled sem, szóval folytasd az utat előre. Még a csigának is sikerült elérnie a bárkát, álhatatossággal.

forrás: Rick Warren - Napi Remény

Nem elég az, hogy keressük Istent, mert vágyainkat követve könnyen a gyakorlati materializmus vagy a túlzott spiritualizmus csapdájába esünk.

Néha csupán földi szükségletünk kielégítésének szükséglete visz Jézushoz, máskor pedig a legszükségesebbekről is elfelejtünk gondoskodni, s elégedetten állapítjuk meg magunkról, hogy mennyire lelkiek vagyunk. Valójában azonban e kétféle magatartás végső soron ugyanarról a tőről fakad: mindkettőben az ember áll a középpontban, aki kimondva-kimondatlanul így imádkozik: „Legyen meg az én akaratom!”

Ezért is van szükségünk az olyan időszakokra, amelyekben megtapasztaljuk az éhséget, sivárságot, sötétséget.

Az ilyenkor tanúsított állhatatosság, kitartás Urunk mellett minősíti ajándékokban bővelkedő korszakaink vallásosságának hitelességét.

Ha nem csupán ajándékaiért szerettük Istent, akkor ezek a nehéz idők megerősítenek hitünkben, és nagyot lendítenek előre a lelki fejlődés útján.

Ha viszont a lelki ínyenckedés volt vallásosságunk fő jellemzője, akkor most alapos leckét kapunk. Ez is fejlődésünket szolgálja, hogy ezentúl már ne csupán testi-lelki igényeink kiszolgálójának tekintsük az élő Istent, hanem a hit útját járva olyan eledelért fáradozzunk, amely megmarad az örök életre: őt magát akarjuk – önmagáért.

„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3)

Kedves Fiatalok!

Mélyen belevésődött emlékezetembe az a rendkívüli találkozás, amelyet Rio de Janeiróban éltünk át, a XXVIII. Ifjúsági Világtalálkozó alkalmával, a hit és a testvéri összetartozás nagy ünnepén. A derék brazil emberek olyan tárt karokkal fogadtak bennünket, mint a Megváltó Krisztus szobra, amely aCorcovado csúcsáról uralja a copacabanai tengerpart csodálatos látványát. A tenger partján Jézus megismételte meghívását, hogy mindnyájan legyünk hithirdető tanítványai, fedezzük fel, hogy a hit életünk legdrágább kincse, és ezt a kincset osszuk meg másokkal, éljenek bár közel vagy távol, korunk legtávolabbi pereméig – akár földrajzi, akár egzisztenciális értelemben.

A fiatalok interkontinentális zarándoklatának következő állomása Krakkó lesz 2016-ban. Az oda vezető utat kísérendő, a következő három évben szeretnék együtt elmélkedni veletek az evangéliumi boldogságokról, amelyekről Máté evangéliumában olvasunk (5,1–12). Ebben az évben a legelsőről fogunk elmélkedni: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3); 2015-ben ezt javaslom: „Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent” (Mt 5,8), végül 2016 témája ez lesz: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak” (Mt 5,7).

1. A nyolc boldogság korszakalkotó ereje

Mindig jót tesz nekünk, ha elolvassuk és átelmélkedjük a nyolc boldogságot. Jézus ezekről az első nagy prédikációja keretében beszélt a Galileai-tó partján. Nagy volt a tömeg, és ő felment egy hegyre, hogy onnan tanítsa követőit, ezért nevezik ezt az alkalmat „hegyi beszéd”-nek. A Bibliában a hegy mindig az a hely, ahol az Isten megmutatkozik, és Jézus, aki a hegyről beszél, ezért úgy áll előttünk, mint isteni tanítómester, az új Mózes. Mit közöl velünk? Jézus az élet útjáról beszél, arról az útról, amelyen ő maga is jár, sőt, amely ő maga, és úgy beszél róla, mint a valódi boldogság útjáról. Jézus egész életében, a betlehemi barlangban történt születésétől egészen kereszthaláláig és feltámadásáig a nyolc boldogságot testesítette meg. Isten országának minden ígérete benne teljesedett be.

Amikor Jézus meghirdeti a nyolc boldogságot, arra hív bennünket, hogy kövessük őt, hogy vele együtt járjuk a szeretet útját, az egyetlen utat, amely elvezet az örök életre. Nem könnyű ez az út, de az Úr biztosítja számunkra kegyelmét, és azt, hogy nem hagy bennünket magunkra. Életünkben folyton jelen van a szegénység, jelen vannak a megpróbáltatások, a megaláztatások, az igazságosságért folytatott küzdelem, a mindennapos megtérés fáradsága, a törekvés, hogy szentségre való meghívásunk szerint éljünk, az üldöztetés és számos egyéb kihívás. Ám ha megnyitjuk ajtónkat Jézus előtt, ha megengedjük, hogy belépjen személyes történelmünkbe, ha osztozunk vele örömeinkben és fájdalmainkban, olyan békét és örömet tapasztalhatunk meg, amelyet csak Isten, a végtelen szeretet képes megadni számunkra.

Jézus nyolc boldogsága korszakalkotó újdonságot hordoz, a boldogság olyan mintáját, amely szöges ellentétben áll azzal, amit a média és a közgondolkodás sugall. A világi gondolkodás számára botrány, hogy Isten eljött, hogy egy legyen közülünk, és botrány, hogy meghalt egy keresztfán! E világ logikája szerint azok, akiket Jézus boldognak mond, a „vesztesek”, a gyengék. Amit a világ minden fölé állít, az a minden áron elért siker, a jólét, a hatalom önhittsége, az önmagunk mások elé helyezése.

Jézus arra hív bennünket, kedves fiatalok, hogy válaszoljunk az ő életjavaslatára, hogy döntsük el, melyik úton akarunk haladni, hogy elérjük a valódi örömet. Ez nagy kihívás a hitünk felé. Jézus nem félt tőle, hogy megkérdezze tanítványait: valóban akarják-e követni, vagy inkább más utat akarnak követni (vö. Jn 6,67). És a Péternek nevezett Simonnak volt mersze így válaszolni: „Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás” (Jn 6,68). Ha „igent” tudtok mondani Jézusnak, fiatal életetek megtelik értelemmel és termékennyé válik.

2. A boldogság bátorsága

De mit jelent az, hogy „boldogok” (görögül makarioi)? Boldognak lenni azt jelenti, hogy valaki örömben él. Mondjátok meg: valóban vágyakoztok a boldogságra? Ebben a korban, amely a boldogságnak annyiféle látszatát kínálja fel, az a veszély fenyegeti az embert, hogy beéri kevéssel, hogy élete „kicsinyes” lesz. Vágyjatok nagy dolgokra! Szélesítsétek ki szíveteket! Ahogy Boldog Pier Giorgio Frassati mondta: „Aki hit nélkül él, akinek nincsen kincse, amelyet védelmezzen, aki nem áll ki folyamatos küzdelemben az igazság mellett, az nem igazi életet él, hanem csak látszatéletet. Nekünk nem elég a látszatélet, az igazit akarjuk élni” (G. Frassati levele I. Boninihez, 1925. február 27.). Pier Giorgio Frassati boldoggá avatásának napján, 1990. május 20-án II. János Pál azt mondta róla, hogy „a nyolc boldogság embere” (a szentmise prédikációjából: AAS 82 [1990], 1518).

Ha engeditek, hogy valóban felszínre törjenek szívetek legmélyebb törekvései, rádöbbentek, hogy olthatatlan vágy él bennetek a boldogságra, és ez lehetővé fogja tenni számotokra, hogy leleplezzétek és elutasítsátok azt a sok „olcsó” ajánlatot, amely körülvesz benneteket. Amikor önző módon a sikert, a gyönyört, a birtoklást keressük, és bálványainkká tesszük ezeket, átélhetünk ugyan mámoros pillanatokat, az elégedettség csalóka érzését is, de végül rabszolgákká válunk, nem leszünk soha elégedettek, mindig többre vágyunk. Nagyon szomorú látni a „jóllakott”, de gyenge fiatalságot.

Szent János ezt írta a fiataloknak: „Erősek vagytok, az Isten tanítása bennetek van, és legyőztétek a gonoszt” (1Jn 2,14). Azok a fiatalok, akik Krisztust választják, erősek, az ő igéjéből táplálkoznak és nem más dolgokkal akarnak „jóllakni”. Legyen bátorságotok szemben haladni az árral! Legyen meg a bátorság bennetek, hogy a valódi boldogságot válasszátok! Mondjatok nemet az ideiglenes, felületes, selejtes dolgok kultúrájára, amely nem tart titeket képesnek arra, hogy felelősséget vállaljatok és szembe nézzetek az élet nagy kihívásaival!

3. Boldogok a lélekben szegények…

Az első boldogság, amely a következő ifjúsági világtalálkozó témája lesz, boldognak hirdeti a lélekben szegényeket, mivel övék a mennyek országa. Egy ilyen korban, amikor annyian szenvednek a gazdasági válságtól, a szegénység és a boldogság összekapcsolása nem tűnik helyénvalónak. Hogyan lehet a szegénységet áldásként felfogni?

Először is kíséreljük meg, hogy megértsük, mit is jelent a lélekben szegénykifejezés. Amikor Isten Fia emberré lett, a szegénység, a kiüresítettség útját választotta. Ahogyan Szent Pál mondja ezt a filippiekhez írt levelében: „Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez” (2,5–7). Jézus Isten, aki leveti dicsőségét. Ebben látjuk Isten döntését a szegénység mellett: gazdagból szegénnyé lett, hogy minket gazdagítson a maga szegénysége révén (vö. 2Kor 8,9). Ezt a misztériumot szemléljük Betlehemben, ahol Isten Fiát a jászolban láthatjuk, és ezt látjuk a kereszten is, ahol kiüresítettsége beteljesül.

A görög ptókhosz (szegény) jelzőnek nem csupán anyagi jelentése van, hanem „koldust” is jelent. Összefügg a zsidó anawim fogalommal, amely „Jahve szegényeit” jelenti, s ez alázatra, korlátaink és létünk szegénységének tudatosságára utal. Ők, az anawim, bíznak az Úrban, tudják, hogy tőle függenek.

Jézus – ahogyan jól látta Lisieux-i Szent Teréz – megtestesülésében úgy áll előttünk mint koldus, akinek szüksége van szeretetünkre. A Katolikus Egyház Katekizmusa úgy beszél az emberről mint „Isten koldusáról” (2559. pont), és azt mondja, hogy az imádság Isten szomjúságának találkozása a mi szomjúságunkkal (2560. pont).

Assisi Szent Ferenc nagyon jól megértette a lélekben szegények boldogságának titkát. Amikor ugyanis Jézus a leprás személyén keresztül és a feszületről szólt hozzá, ő felismerte Isten nagyságát és saját kicsinységét. Imádságában Isten Szegénykéje órák hosszat kérdezte az Urat: „Ki vagy te? Ki vagyok én?” Elvetette a gazdag és gondtalan életet, hogy eljegyezze a „Szegénység Úrnőt”, hogy Jézus nyomába szegődjön, és szó szerint kövesse az evangéliumot. Ferenc a szegény Krisztus követését és a szegények iránti szeretetet egymástól elválaszthatatlan módon élte meg, mint egyazon érem két oldalát.

Feltehetnétek nekem a kérdést: hogyan érhetjük el kézzelfoghatóan, hogy ez a lélekben szegénység az életstílusunkká váljon, hogy ténylegesen áthassa életünket? Három pontban fogok erre válaszolni.

Mindenekelőtt igyekezzetek szabadoknak lenni a dolgokkal szemben. Az Úr evangéliumi életstílusra hív meg bennünket, amelyet józanság jellemez, amely nem enged a fogyasztói kultúrának. Arról van szó, hogy a lényeges dolgokat kell keresnetek, meg kell tanulnotok megszabadulni a sok felesleges és haszontalan dologtól, amely fojtogatja az embert. Szakadjunk el a birtoklás iránti vágytól, a bálványozott, azután pedig elpazarolt pénztől. Helyezzük Jézust az első helyre. Ő meg tud szabadítani bennünket azoktól a bálványoktól, amelyek szolgaságba hajtanak. Bízzatok Istenben, kedves fiatalok! Ő ismer és szeret bennünket, és soha nem feledkezik meg rólunk. Ahogyan gondoskodik a mező liliomairól (vö. Mt 6,28), nem fogja engedni, hogy bármiben is hiányt szenvedjünk. Ahhoz is, hogy túllépjünk a gazdasági válságon, késznek kell lennünk arra, hogy megváltoztassuk életstílusunkat és elkerüljük a rengeteg pazarlást. Ahogyan szükség van a boldogság bátorságára, ugyanúgy ahhoz is bátorság kell, hogy józanok maradjunk.

Másodsorban ahhoz, hogy megéljük ezt a boldogságot, mindnyájunknak meg kell térnie szegényekhez fűződő kapcsolatunk tekintetében. Gondoskodnunk kell róluk, érzékenynek kell lennünk szellemi és anyagi természetű szükségleteikre. Rátok, fiatalokra bízom különösképpen azt a feladatot, hogy az emberi kultúra középpontjába állítsátok a szolidaritást. A szegénység régebbi és újabb formáival (a munkanélküliséggel, a kivándorlással, mindenféle függőséggel) szemben kötelességünk ébernek és tudatosnak lenni, le kell győznünk a közönyösség kísértését. Gondoljunk azokra is, akik úgy érzik: őket nem szeretik, akiknek nincs reményük a jövőjükre nézve, nem akarnak semmibe belefogni, mert elbátortalanodtak, csalódottak és félnek. Meg kell tanulnunk a szegények mellé szegődni. Ne csak a szánk legyen tele szegényekről szóló szép szavakkal! Találkozzunk velük, nézzünk a szemükbe, hallgassuk meg őket! A szegények számunkra kézzelfogható alkalmat jelentenek, hogy találkozzunk magával Jézussal, megérintsük az ő szenvedő testét.

Ugyanakkor – és ez a harmadik pont – a szegények nem csupán olyan személyek, akiknek adhatunk valamit. Ők is sok mindent adhatnak és taníthatnak nekünk. Sokat tanulhatunk a szegények bölcsességéből! Gondoljatok csak a 18. század egyik szentjére, Benedetto Giuseppe Labréra, aki Róma utcáin aludt és az emberek adományaiból élt, és számos ember, köztük nemesek és főpapok lelki tanácsadójává vált. Bizonyos értelemben a szegények tanítóink. Arra tanítanak, hogy az emberi személy nem annyit ér, amennyit birtokol, amennyit a bankszámlája mutat. A szegény, az anyagi javak híján élő ember is őrzi a maga méltóságát. A szegények sok mindenre megtaníthatnak bennünket az alázattal és az Istenbe vetett bizalommal kapcsolatban is. A farizeusról és a vámosról szóló példabeszédben (Lk 18,9–14) Jézus az utóbbit példaként állítja elénk, mivel alázatos és elismeri, hogy bűnös. A szegény özvegyasszony is, aki két fillért dob a templom perselyébe, a nagylelkűség példája: azé az emberé, akinek nincs pénze, vagy csak kevés, és mindenét odaadja (Lk 21,1–4).

4. …mert övék a mennyek országa

Jézus evangéliumának központi témája az Isten országa. Jézus az Isten személyesen megjelent országa, az Emmanuel, a velünk lévő Isten. Isten országa pedig az ember szívében ver gyökeret, ott tud növekedni. Az ország egyszerre ajándék és ígéret. Jézusban már megkaptuk ezt az adományt, ám még be kell teljesednie. Ezért kérjük mindennap az Atyát: „Jöjjön el a te országod.”

Nagyon mély kapcsolat fűzi össze a szegénységet az evangelizációval, az előző ifjúsági világtalálkozó témáját – „Menjetek, és tegyetek tanítványommá minden népet” (Mt 28,19) – a mostaniéval: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3). Az Úr szegény egyházat akar, olyat, amely képes evangelizálni a szegényeket. Amikor elküldte a tizenkét apostolt, Jézus ezt mondta nekik: „Övetekbe ne szerezzetek se arany-, se ezüst-, se rézpénzt! Ne vigyetek magatokkal az útra tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! A munkás ugyanis megérdemli a bérét” (Mt 10,9–10). Az evangéliumi szegénység alapvető feltétel ahhoz, hogy Isten országa elterjedhessen. A legszebb és legőszintébb örömet életemben mindig szegény embereknél láttam, akiknek alig volt mibe kapaszkodniuk. Korunkban az evangelizáció csak az öröm terjedése révén lehetséges.

Ahogy láttuk, a lélekben szegények boldogsága irányt szab istenkapcsolatunknak, a dolgokhoz fűződő viszonyunknak és a szegények felé fordulásunknak. Jézus példáját és szavait követve észre kell vennünk, mennyire rászorulunk a megtérésre, arra, hogy a birtoklás („többet birtokolni”) logikája felett a létezés („többnek lenni”) logikája legyen úrrá. A szentek sokat segíthetnek abban, hogy megértsük a boldogságok mélyebb értelmét. II. János Pál szentté avatása húsvét második vasárnapján ilyen értelemben örömmel tölti el a szívünket. Ő lesz az ifjúsági világtalálkozók nagy védőszentje, aki kezdeményezte és szorgalmazta őket. A szentek közösségében továbbra is atyátok és barátotok lesz ő.

Áprilisban annak is harmincadik évfordulója lesz, hogy II. János Pál átadta a fiataloknak a megváltás jubileumi évének keresztjét. Pontosan ebből a szimbolikus gesztusból kiindulva kezdte meg a fiatalok világméretű zarándokútját, amely azóta is a világ mind az öt földrészét járja. Sokan emlékeznek a pápa azon szavaira, amelyek 1984 húsvétján e gesztusát kísérték: „Kedves fiatalok! A szentév lezárultával rátok bízom ennek a jubileumi évnek a jelét, Krisztus keresztjét! Vigyétek el a világba, mint annak a szeretetnek a jelét, amelyet az Úr Jézus az emberiség iránt érez, és hirdessétek mindenkinek, hogy egyedül a meghalt és feltámadt Krisztusban van üdvösség és megváltás.”

Kedves fiatalok, a Magnificat, a lélekben szegény Mária éneke annak az embernek az éneke is, aki megéli a boldogságokat. Az evangélium öröme a szegény szívből fakad, amely képes az Urat dicsőíteni, és képes csodálni az Úr műveit, mint a Szűzanya szíve, akit minden nemzedék „boldognak” nevez (vö. Lk 1,48). Ő, a szegények édesanyja és az új evangelizáció csillaga, segítsen nekünk, hogy megéljük az evangéliumot, valóra váltsuk a boldogságokat életünkben és legyen bátorságunk a boldogságra.

Vatikán, 2014. január 21-én, Szent Ágnes szűz és vértanú emléknapján

Ferenc pápa

Ha csalódott vagy, mert Isten válaszai késnek az imádságaidra, akkor meg kell értened, hogy az késleltetés, nem elutasítás.

Csak azért mert a válasz vagy a csoda még nem érkezett meg, nem jelenti azt, hogy Isten nem fog válaszolni vagy, hogy elfelejtett téged, vagy nem törődik veled.

Egyszerűen azt jelenti: “még nem”!

A szellemi éretté válás része megtanulni, hogy mi a különbség a “nem” és a “még nem” között, az elutasítás és a késleltetés között. A Biblia azt mondja “és aki eljövendő, eljön, és nem késik” (Zsidók 10:37).

Isten késleltethet, hogy a türelmedet próbája. Egyszer mindenki tud türelmes lenni. És, a legtöbb ember másodszor is. És, nagyon sokan közülünk háromszor egymás után is tudunk türelmesek maradni. Ezért Isten megpróbálja a türelmünket újra meg újra, meg újra. Miért? Hogy kiderüljön számára mennyire vagy valójában türelmes? Nem!  Azért teszi, hogy te magad lásd meg, mennyire türelmes vagy - így tudni fogod mi van benned és képes leszel megismerni az elkötelezettséged szintjét. Isten megpróbál téged, hogy te megtudd ő hűséges, még ha a válaszok amiket keresel késnek is.

Lehet, hogy most nehéz időszakon mész keresztül. Lehet, hogy el vagy csüggedve, mert a helyzet amiben vagy kezelhetetlennek, értelmetlennek vagy igazságtalannak tűnik. Elviselhetetlennek tűnik, és belül gyakorlatilag azt mondod: “Istenem, nem bírom tovább. Egyszerűen nem bírom ezt tovább!”

De bírod.

El tudod viselni még tovább, mert Isten veled van. Képessé fog tenni arra, hogy kitarts. Emlékezz, nem vagy vesztes, amíg fel nem adod. Állj ellen a csüggedésnek, és fejezd be a versenyt amit Isten kitalált számodra.

forrás: Napi Remény

Minden szenvedés próbatétel.

Anélkül, hogy energiáink javát arra fordítanánk, hogy megkeressük, ki a felelős érte, vagy hogy magunkat sajnáljuk, rögtön a mennyei Atyára kellene gondolnunk, akitől csak jó és tökéletes ajándék jön felénk. A rosszban, a fájdalomban, a lelki szenvedésben tudatosítanunk kell, hogy Atyánk nem azt akarja, hogy elessünk, elpusztuljunk, megaláztassunk, hanem hogy őt megdicsőítsük, s ezáltal előrehaladjunk az üdvösség útján.

Abban a pillanatban lesz a szenvedésből megváltó kereszt, ahogy kimondjuk Jézus szavát: „Legyen meg a te akaratod.” Ezzel nem a rosszhoz adtuk a beleegyezésünket, hanem a rossz mélyén az Atya által nekünk készített, még láthatatlan jóra mondtunk igent.

Egyedül a kereszt vállalása és magunkra vétele jelentheti a sátáni csapda elkerülését. Minden egyéb megoldási kísérlet kudarcra van ítélve. Ezért ne megváltoztatni akarjuk a Miatyánk két évezredes szövegét, hanem értsük jól: A „Ne vígy minket kísértésbe!” nem azt jelenti, hogy Isten esetleg rosszra kísérthetne minket – hiszen ő nem kísért és nem is kísérthető –, hanem azt fejezi ki, hogy tudatába vagyunk gyengeségünknek, mely miatt Isten kegyelme nélkül az isteni próbatétel ördögi kísértéssé válhat számunkra.

forrás:

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

"Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott." (Róm 8,28)

Újra meg újra halljuk ezt a mondatot: "Bocsáss meg és felejtsd el". Egy probléma van csak vele: nem tudod megtenni. Lehetetlen! Tényleg nem tudsz elfelejteni megtörtént sérelmet. Valójában meg sem tudod próbálni, hiszen amikor el szeretnéd felejteni, pont arra koncentrálsz, amire nem akarsz emlékezni.

Nem is várja el tőled Isten, hogy felejts, hanem inkább azt, hogy bízz benne és figyeld meg, hogyan tud Ő még ebből is jót kihozni. Ez sokkal fontosabb, mint a felejtés, mert ezután meg tudod köszönni Istennek a jót, amit kihozott belőle Nem azt mondja, hogy minden dolog jó, mert nem minden jó. A rák nem jó. A betegség nem jó. A halál nem jó. A válás nem jó. A háború nem jó. Sőt, sok gonosz van az életben. Nem minden Isten akarata, ami ebben a világban történik.

De Isten azt mondja, hogy ő jót fog kihozni az élet rossz dolgaiból is, ha bízol benne. Ha hozzá jössz és ezt mondod: "Istenem, neked adom életem minden darabkáját", ő cserébe békességet fog adni. Békességet ad a szívedbe, ami abból a tudatból ered, hogy annak ellenére, hogy nem érted a fájdalmak okát, képes vagy megbocsátani, hiszen tudod, hogy Isten még ezeket is felhasználja valami jóra.

Nem kell elfelejtened azokat a rossz dolgokat, amelyeket valaki elkövetett ellened. Egyszerűen nem tudod megtenni, akárhogy is próbáltad már! Isten azt mondja, hogy nem kell elfelejtened, csak meg kell bocsátanod és aztán meglátod, hogyan fog Ő még ebből is jót kihozni.

forrás: Rick Warren - Napi Remény

http://napiremeny.blog.hu/

Félreérthetetlenül egyedi és törékeny vagy, akit Isten okkal teremtett.

Csodálatosan összetett vagy (Zsoltárok 139,14). Ahhoz, hogy beteljesítsd Isten akaratát rád nézve, az életednek minden dimenzióját meg kell vizsgálnod, és meg kell értened, amik befolyásolják azt, hogy ki is vagy.

A legtöbbet kell kihoznod abból, amit kaptál. Különböző fájdalmakat, problémákat és lehetőségeket kaptunk, de mindannyian számon leszünk kérve egy nap azért, hogy mit kezdtünk ezekkel a tényezőkkel.

 Nem választhatod ki a kártyáidat. Azzal kell játszanod, amit neked osztottak.

Egyetlen hiba sem bűnös, vagy szégyellni való – Isten így rakott össze téged.

Egyszer vettem egy farmert, amelyiken rengeteg vágás volt, és egy címke, amin ez volt olvasható: „Ez a farmer tele van szándékos hibákkal, azért, hogy egyedi legyen.” A génjeid hasonlóak: Vannak benne hibák, azért, hogy egyedi legyél.

Ezek a hibák részei a személyre szóló tervezésednek, és Isten ezeket az ő céljaira és dicsőségére tervezte.

forrás: Rick Warren - Napi Remény

http://napiremeny.blog.hu/

Az Úr nem azt várja tőlünk, hogy ezt vagy azt pillanatnyi kedvünk, szeszélyünk szerint feláldozzunk neki, hanem hogy magunkat adjuk oda egészen az engedelmesség által, így mutatva be neki szívünk legnagyobb, előbb talán igen-igen fájdalmas, később mégis örömtelivé váló, életet fakasztó áldozatát.

Van, aki minden erejét megfeszítve küzd, mégis elbukik újra meg újra, s van, aki könnyedén úrrá tudna lenni a kísértésen, mégsem teszi, hanem alkudozni kezd lelkiismeretével. Nem mond le egy tulajdonát képező dologról vagy valamely élvezetről, szórakozásról, amely önmagában nem bűnös vagy rossz, számára azonban az üdvösség kockáztatását jelenti, ha ragaszkodik hozzá. Ideológiát is gyárt, hogy ezeket az Istentől kapott javakat Isten dicsőségének szolgálatára fordítja, miközben titkon saját bírvágyát, kényelmét, hiúságát elégíti ki általuk. Amíg mindennek helytelenségéről nincs kellően felvilágosítva, még van valami mentsége.

Amikor azonban gyóntatója szavára vagy lelkiismerete belső hangjára meggyőződött arról, hogy amit tesz, megalkuvás a bűnnel, többé nem lehet kifogása. Ha továbbra is megmarad bűnös ragaszkodásában, tehet bármennyi jót, böjtölhet kenyéren és vízen, s bemutathat akármilyen áldozatot, az nem lesz kedves Isten színe előtt, mert megalkuvó.

Tudva-tudatlanul régi, bűnös énjét toldozgatja-foldozgatja, s próbálja átmenteni az evangélium új világába. Csakhogy ez a kettő nem fér össze, és amint az új szövet kiszakítja az elnyűtt ruhát, s az új bor szétveti a régi tömlőt, úgy az ő élete sem sokáig maradhat ebben a feszültségben: előbb-utóbb meghasonlik, meghasad.

forrás:

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

„Drága Istenem, nem akarok több napot nélküled élni, anélkül, hogy te irányítanád a szívem minden részét. Felajánlom a testem. A te oltalmadba ajánlom magamat. Annak fényében, hogy mennyi mindent tettél értem, feléd irányuló imádatból, odaajánlom magam élő áldozatként.

Alázatosan bevallom, hogy segítségre van szükségem. Szeretném, hogy segíts az elmém megújulásában. Segíts, hogy úgy gondolkozzak, ahogy te. Bocsásd meg a büszkeségemet. Nem akarok többet gondolni magamról, mint amennyit kellene. A hitemnek növekednie kell, és szükségem van arra, hogy segíts nekem célokat felállítani, melyek mérhetőek, hogy tudjak velük boldogulni.

Bocsásd meg, hogy magam erejéből akartam megváltozni.Szeretném az életemet szeretettel megtölteni. Be akarok töltekezni veled! Segíts, hogy csoportos támogatást kapjak ehhez. Segíts, hogy gyönyörködni tudjak a másoknak adott tiszteletben, hogy arra tudjak összpontosítani, hogy az életemet odaadjam, hogy ezáltal te betölthesd szükségleteimet. Táplálni akarom a lelkesedésemet azáltal, hogy veled járok. Segíts, hogy reménységben tudjak örvendezni, hogy nyomorúságban kitartó és imádkozásban állhatatos tudjak lenni. Teljesen átadom magam neked! A te nevedben imádkozom. Ámen.”

forrás: Rick Warren - Napi Remény

http://napiremeny.blog.hu/

"Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted!

Mert még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad."

Iz 60,1-6