A derűs légkörű találkozón Ferenc Pápa hosszú beszédében, melyet folyamatosan rögtönzéseivel bővített, a keresztény ember szülői hivatásáról szólt.

Először azt a szellemi légkört említette, amellyel a mai ember Rómában is találkozik. „Rómának ma erkölcsi és spirituális újjászületésre van szüksége” – fogalmazott. A mostani szellemi légkör egyik legfőbb sajátossága az az ideológiai gyarmatosítás, melynek eszmei alapja a relativizmus. Azt vallja, hogy „az evangélium szép dolog, de maradjon csak ott, ahol van. Nem érinti meg a szívet”. Éppen ezért van szükség újjászületésre, a gyerekek és a fiatalok nevelésére, „mely felelősség elsősorban benneteket érint” – mondta a résztvevőknek a Szentatya. Megemlítette példaként a két héttel ezelőtti tapasztalatát, amikor egy fiatal apa elmondta: „általános iskolás gyermekeinknek estéről estére újra katekizmust kell tartanunk, hogy kivédjük mindazt a káros lecsapódást, amit a gyerekek az iskolából hoznak haza, néhány tanár és a tankönyvek hatásaként”.

Az őszi családszinódus távlatában szemlélve a szülői hivatást, a pápa annak misztériumáról beszélt. Minden szülői hivatás, az apaság és az anyaság is az Istentől ered. Ő hív bennünket a kölcsönös és feltétlen szeretetre és ennek gyümölcseként a gyermekvállalásra. Ez a nagyszerű szülői hivatás adja meg a lehetőségét annak, hogy az ember teljesen megvalósítsa önmagát, mert hasonlóvá válik az Istenhez. Apává és anyává lenni tesz bennünket sokkal inkább hasonlóvá az Istenhez. Ez a szülői mivolt egyfajta tanúságtétel is az összes többi keresztény számára, a papok és a szerzetesek számára is, hiszen ők a lelki apaságra és lelki anyaságra kapnak tőletek impulzust. A szeretet szépségét kell megmutatnotok, nem a múlékony lelkesedést, hanem hogy hisztek benne, hogy minden veszekedés után békére találtok. Tudjátok, milyen szép, amikor a gyerekek előtt megcsókoljátok egymást!

Ferenc pápa a szülőket arra emlékeztette, hogy a gyerekek állandóan, folyamatosan nézik, kémlelik és fürkészik a szüleiket, nézik az arcukat, amikor megjönnek a munkából, amikor vendéget fogadnak, amikor pihennek. Azt keresik a szüleik arcán, vajon boldogok-e. A másik oldalról tekintve – intette a pápa a szülőket – figyeljetek arra, hogy a köztetek támadó nehézségek, problémák első áldozatai a gyermekek, a ti gyermekeitek. Nincs nagyobb öröme egy gyermeknek, mint amikor azt látja, hogy a szülei gyengéden szeretik egymást, tisztelettel vannak egymás iránt, és ha kell, megbocsátanak egymásnak.

forrás:
Magyar kurir - Ferenc Pápa beszéde a szülői hivatásról  

Néha nehezebb szeretve lenni, mint szeretni, nehezebb elfogadni a szeretetet, mint szeretetet adni, különösen olyan emberek esetében, akik büszkék "önerejükre", "büszkeségükre".

Bizonyos értelemben megalázó szeretetet kapni és elfogadni. Sebezhetővé, kiszolgáltatottá tesz bennünket, fény derül arra, hogy szűkölködünk, fény derül emberi mivoltunkra, tökéletlenségünkre. A szeretet elfogadása kölcsönösséget, választ kíván, ami még kiszolgáltatottabbá tesz bennünket.

Amikor Jézus közeledik felénk a szeretetével, akkor fenyegetve, kiszolgáltatottnak érezhetjük magunkat, és esetleg visszakozunk, magunkba zárkózunk. Félelem szorongás tölthet el bennünket, bizonytalankodva azon tépelődünk, vajon túléljük-e ezt az önátadást, annak a gondosan fölépített életszemléletnek a felforgatását, amely személyiségünket és kapcsolatainkat mindeddig alakította. 

Engedni és elfogadni, hogy Jézus az Ő kimeríthetetlen szeretetével szeret minket, majd viszontszeretni - ez az egyetlen út a mennyországba. Tulajdonképpen ez maga a mennyország, amely már most itt, most kell, hogy elkezdődjön.

 forrás:
Ralph Martin - Mit mondd a Lélek - A katolikus egyház egy korszak végén.

Uram Jézus, újra alávetem magam neked és az Atyának. A te irányításod és védelmed alatt akarok élni. Hiszek benned. Bízom benned. Te vagy egyedüli reményem.

Nem fogadom el az ördög hazugságait. Nem akarok engedni a kísértéseinek.

Hatalmas erőddel segíts meg engem. Add kegyelmedet, hogy ellenállhassak neki és szilárdan megálljak a hitben. 

Ellene mondok a Sátánnak, minden cselekedetének és csábító hazugságának.

Jézushoz tartozom, az Ő védelme alatt állok ..

forrás:
Ralph Martin - Mit mondd a lélek / A katolikus egyház egy korszak végén /