Figyelni kell a dolgokra, félretenni minden eddigi tudásunkat, s akkor magával a valósággal találkozhatunk. Minden hibánk gyökere, hogy figyelem nélkül cselekedtünk. Figyelmet kell belevinni a munkánkba, és ott kiművelni. Ezt a figyelmet, nem pótolhatják az áhítatos érzelmek, a szív lángolása. 

Amikor figyelmetlen a férj a feleségével, a feleség a férjével, a szülők a gyermekükkel, a gyermekek a szülőkkel, amikor fogalmunk sincs arról, hogy a másikat nem lehet beleszorítani, egy eleve kész képbe, skatulyába, mint egy koporsóba - akkor ott a földi pokol kezdődik. 

De hát én szerettem őt - védekezünk, holott csak magunkat szerettük.

Nem figyeltünk a szeretetben, tehát nem szerettünk.

forrás: Barsi Balázs: Názáret iskolája

Széles az út amelyre az van kiírva: szabadság, és mégis a tökéletes rabságba visz. Ellenben nagyon keskeny az az ösvény, amely az igazi szabadságra vezet. 

Az Úr igája először nem édes és nem könnyű, de viseld csak mint egy igavonó állat. Húzd az Úr igáját, örülj, hogy befogott; egyszer csak olyan könnyű lesz, hogy elsírod magad.

forrás:

Barsi Balázs: Názáret iskolája

A mi szerető Istenünk nem akarja, hogy életünk boldogtalan legyen, telve félelemmel. Az állandó létbizonytalanság közepette forduljunk Isten felé. Legyünk mindig készek azokhoz a körülményekhez igazodni, amelyeket Isten megenged életünkben, annak tudatában, hogy Isten kezében vagyunk, és csak az történhet velünk, ami az Ő jóságos minden rosszat visszatartó kezén keresztül jut el hozzánk. 

Ha megragadjuk ezt az igazságot, és lelkünk mélyén megkapaszkodunk benne, mígnem életünk meggyőződésévé válik, akkor felismerjük, hogy minden ami velünk történik - a körülményeink és élményeink - összefüggésben van Isten tervével. Ő enged meg mindent, hogy formáljon, alakítson, alkalmassá tegyen szándékának végrehajtására. Próbák és csalódások, sebek amelyeket ellenségeink és barátaink ejtettek rajtunk, az élet viszontagságai és megpróbáltatásai, a bajok, csapások, szívettépő fájdalmak és veszteségek, mind Isten eszközei, amelyek előkészítenek minket Isten szándékának betöltésére. 

Nincs okunk tehát lehangoltságra vagy csüggedésre. Istennek gondja van reánk, és mindennek - ami velünk történik - célja és helye van Isten tervében.

Hogy megszépül az életben minden, ha hisszük ez! Napjainkat fény ragyogja be, életünk erőtől duzzadó, lelkesedéstől fűtött lesz, és értelmet kap, ha magunkévá tesszük ezt a nagyszerű igazságot, és megtanuljuk Isten akaratát teljesíteni.

forrás: 

C.B. Haynes - Isten küldött egy embert